Rövid távú szálláshely szolgáltatás: egy szálláshelynek a nemzeti jog által részletesebben meghatározott, díjazás ellenében hivatásszerűen vagy nem hivatásszerűen, rendszeresen vagy eseti alapon történő rövid távú bérbeadása.
A rövid távú szálláskiadás nem csupán a turizmus szakpolitikai kérdése, hanem jelentős hatással van a lakhatásra és a városfejlesztésre is. Az olyan platformok, mint például az Airbnb, az elmúlt évtizedben jelentősen átalakították a települések – különösen a nagyvárosok – turisztikai életét és belső struktúráját. A növekvő turisztikai kereslet elősegítette az online lakáskiadási platformok térnyerését, melyek révén egyre több lakás került ki az albérleti piacról. Ez hozzájárult a lakhatási válság súlyosbodásához és az ingatlanárak emelkedéséhez.
Az érintett városokban csökkent az állandó lakosok száma, miközben megindult a dzsentrifikáció folyamata: a tehetősebb társadalmi rétegek olyan városrészekbe költöznek, amelyeket korábban alacsonyabb státuszú lakók népesítettek be. A rövid távú szálláskiadás számos országban továbbra is szabályozatlan, ami kedvez az adóelkerülésnek is. A problémák mérséklése érdekében több ország és város korlátozásokat vezetett be. Ugyanakkor sok utazó előnyben részesíti a magánszállásokat a hotelekkel szemben, így a jelenség továbbra is komoly kihívás elé állítja a döntéshozókat.
A hazai szakmai szervezetek elutasítják a rövid távú lakáskiadás teljes betiltását, amely álláspontjuk szerint elsősorban a fővárosban, annak is csak a belső kerületeiben jelent problémát.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint az Airbnb-kérdés lakhatási kérdés. A kormány új gazdaságpolitikai akcióterve a magánszálláshely-szolgáltatás feltételeinek szigorítását is célul tűzte ki.