Ugrás a tartalomra

Szakmai vélemények

 

Szakmai Vélemények és Hasznos Tudnivalók

 

A KIVA adóalanyokkal kapcsolatban:

A KIVA-s adózók érvényesíthetik-e a Szocho tv. szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében, ha részt vesznek a duális képzésben?

Igen (2021. július 1-je óta).

A kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény 9. § (1) bekezdés d) pontja alapján „a kisadózó vállalkozások tételes adóját jogszerűen választó kisadózó vállalkozások és kisadózók az adóalanyiság időszakában mentesülnek a szociális hozzájárulási adó megállapítása, bevallása és megfizetése alól”. A Szocho tv. 17/A. § (4) bekezdése szerint pedig „a szociális hozzájárulási adó fizetésére törvény alapján nem köteles személy az e § szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesítheti.”

A fentiek alapján a kisadózó vállalkozások tételes adójáról és a kisvállalati adóról szóló 2012. évi CXLVII. törvény hatálya alá tartozó kisadózó vállalkozások és kisadózók – a szociális hozzájárulási adó tekintetében adómentességben részesülve – az adóalanyiságuk időszakában a Szocho tv. szerinti adókedvezményt adó-visszaigénylés keretében érvényesíthetik.

Milyen adminisztratív, számviteli és adózási feladatok merülnek fel a tanulói jogviszonyban foglalkoztatott személyekkel kapcsolatban?Munkajogi szabályok (a teljesség igénye nélkül)

A szakképzési munkaszerződés egy speciális munkaviszony, amire a szakképzési szabályozásban nem szabályozott kérdésekben alkalmazni kell az Mt. előírásait. Amennyiben azonban az Szkt. vagy az Szkr. speciális szabályt ír elő, az felülírja az Mt.-t.

Munkabérként legalább 100 ezer, maximum 168 ezer forintot kell adni, melynek összege nem függ a duális képzőhelyen töltött időtől.

Vezetni kell munkaidő-nyilvántartást, amiből megállapítható a képzőhelyen munkával töltött idő, a kiadott szabadság, betegszabadság időszaka. Ez a nyilvántartás képezi az alapját az adókedvezmény elszámolásának is. A munkaidő-nyilvántartásnak összhangban kell lennie a KRÉTA rendszerben rögzített adatokkal is, de bizonyos esetekben (pl. a tanítási szünetek időszaka) előfordulhat eltérés a két nyilvántartás között.

Lényeges eltérés az Mt.-hez képest, hogy a szabadság mértéke tanulók esetén naptári évenként 45 munkanap (tört év esetén időarányosan jár). A szabadságot az iskolai szünetek (őszi, téli, tavaszi) időtartamára kell kiadni, a nyári szünetben összefüggően 20 napot kell szabadságként biztosítani.

Betegszabadság is megilleti a tanulót keresőképtelenségének első 15 napjára.

Az iskolai napokon és még egyéb esetekben, amiket az Szkr. 252/B. § sorol fel, mentesül a tanuló a munkavégzési kötelezettség alól, amelyre díjazás illeti őt meg.

Biztosítotti bejelentés

A szakképzési munkaszerződés egy speciális munkaviszony, ami a Tbj. 6. § (1) bekezdésének a) pontja alapján biztosítási jogviszonyt eredményez. A jogviszony bejelentését a NAV felé a foglalkoztatás megkezdése előtt kell megtenni a 26T1041 (08E) jelű nyomtatványon. A nyomtatványon ki kell tölteni a munkaviszony várható végét is. Jogviszonykódként jelölhető a 1311 szakképzési munkaszerződés, de a 1101 munkaviszony is. A 1101-es jogviszonykód esetén még fel kell tüntetni a tanult szakma FEOR számát, valamint a heti munkaidő óraszámát is.

Amennyiben a biztosítás szünetelésére kerül sor (ami megegyezik a bérrel ellátatlan időszakkal), a biztosítás szünetelésének kezdetét és végét is jelenteni kell.

A biztosított tanulóra vonatkozóan teljesíteni kell minden olyan előírást, amit a Tbj. a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban előír. 

Szakképzési munkabér közterhe:

  • Személyi jövedelemadó: Szja tv. 1. sz. melléletének 4.11 pontja alapján mentes az szja alól az Szkt. alapján kifizetett munkabér.
  • Tb járulék: Tbj. 27. § (1) bekezdése alapján járulékalapot képez a szakképzési munkaszerződés alapján ténylegesen kifizetett juttatás.
  • Szocho: Kiva tv. 21. §-a alapján a szakképzési munkaszerződésre tekintettel kifizetett díjazás mentes a szociális hozzájárulási adó alól.

KIVA: Kiva tv. 20. §-a alapján KIVA alapot képez a járulékalapot képező személyi jellegű ráfordítás. A kedvezményezett foglalkoztatott után érvényesíthető kedvezmény nem képezi részét a személyi jellegű ráfordításnak. A szakképzési munkaszerződés alapján járó munkabér járulékalapot képez, de a tanuló mint munkaerőpiacra lépő, kedvezményezett foglalkoztatottnak minősül (az adóhatóság által kiállított igazolás alapján), így a foglalkoztatás első évében a minimálbérig, az azt követő fél évben a minimálbér 50%-ig mentesül a KIVA alól.

Havi adó- és járulék bevallás

A foglalkoztatás időszaka alatt a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanulót a bevallásban szerepeltetni kell:

2608M-08-as lapon a biztosítási jogviszony adatainál a szakképzési munkaszerződés jogcímkódja 120. A FEOR számot és a heti munkaidőt nem kell kitölteni. Arányos szolgálati időt nem kell számítani, amit a nyomtatványon jelölni kell.

2608M-09-02-es lapon a szakképzési munkaszerződés alapján kapott munkabért és az annak alapján a magánszemélyt terhelő 18,5% tb járulék szerepeltetendő.

2608M-11-es lapon a szociális hozzájárulási adóból érvényesíthető adókedvezmény összegét kell levezetni.

A szociális hozzájárulási adókedvezmény (szocho-kedvezmény) milyen jogcímen és milyen formában érvényesíthető KIVA-alany esetében?

A szakirányú oktatás adókedvezményét a Szocho tv. 17/A. §-a tartalmazza. A kedvezményt az érvényesítheti, aki a szakképzési munkaszerződést megkötötte (szakképzési munkaszerződést csak duális képzőhely köthet). A szocho-kedvezmény általános esetben a szocho-fizetési kötelezettséget csökkenti, de a 17/A. § (4) bekezdése rendelkezik arról, hogy amennyiben az adózó nem kötelezett szocho fizetésére, a szocho-kedvezményt adó-visszaigénylés keretében lehet érvényesíteni. A KIVA adóalany nem kötelezett szocho fizetésére, így az adókedvezmény a szocho adónemen visszaigényelhető adót eredményez. Ez a visszajáró adó átvezethető másik adónemre, vagy kérhető annak bankszámlára történő kiutalása is.

A számviteli elszámolás során az adóvisszatérítés összege egyéb bevételként könyvelendő.

A szakirányú oktatás adókedvezményét minden duális képzőhely, így a KIVA adóalany is a 2608-as bevallás M11-es lapján tudja szerepeltetni.

A szocho kedvezménynek mi a kiszámítási módja, mely bevallásban, mely sorokon és milyen adattartalommal szerepeltethető?

A szakirányú oktatás adókedvezménye két részből tevődik össze:

  1. Az egyik (jelentősebb) részét a szakirányú foglalkoztatás során havonta lehet érvényesíteni. Ennek szabályát a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdésének a)pontja tartalmazza. A kedvezményt és annak levezetését a havi adóbevallás 08M-11-es lapjának 800-804. sorai tartalmazzák.

Az adókedvezmény kiszámításához először meg kell határozni az adókedvezmény egy teljes napra jutó adókedvezményének összegét, mely az alábbi képlettel történhet: (1 200 000 Ft x szakmaszorzó x évfolyam szorzó) / éves munkanapok száma. A képletben alkalmazandó szakmaszorzót és évfolyamszorzót az Szkr. 332/A. §-a tartalmazza. Az évfolyamszorzó meghatározásánál a szakirányú oktatási éveket kell számításba venni (az ágazati alapoktatás időszakát figyelmen kívül kell hagyni). A bevallásban a szakmaszorzót a 800. sorban kell szerepeltetni a tanult szakma kiválasztásával, az évfolyamszorzót pedig a 801. sorban kell kiválasztani a listából.

A fenti képlettel megállapított napi adókedvezmény összegét annyi napra lehet elszámolni, amennyi az adott hónap azon munkanapjainak a száma, amelyeken a tanuló ténylegesen dolgozott a képzőhelyen, vagy pedig a képzőhelyen kellett volna dolgoznia, de szabadságon vagy betegszabadságon volt (az igazolt és igazolatlan távollétek, mint például az iskolai oktatási napok nem jogosítanak adókedvezményre). Ezeknek a napoknak a számát a bevallás 802. sorában kell feltüntetni.

Abban az esetben, ha tanuló napi munkaideje nem érte el a rá irányadó teljes napi munkaidőt (18 éven felüli esetében a napi 8, 18 éven aluli esetében a napi 7 órát), az adókedvezmény összegét arányosítani kell a havi teljesített munkaidő és a teljesítendő munkaidő arányával. Ez az arányszám a bevallás 803. sorának a) oszlopába írandó be. Az arányszám nevezőjében a 802. sorban feltüntetett havi munkanapoknak a napi teljes munkaidővel (életkortól függően 7, illetve 8 óra) felszorzott összege szerepeltetendő, a számlálóban pedig a 802. sorban feltüntetett munkanapokon az adott hónapban ténylegesen a munkahelyen töltött órák száma, ami szabadság és betegszabadság esetében a napi munkaidővel számítandó. Abban az esetben, ha a tanuló 18 éven aluli és napi 7 órában van foglalkoztatva, illetve a 18. év betöltésétől napi 8 órára emelik a napi munkaidő hosszát, akkor a számláló és a nevező értéke megegyezik egymással.

b) A kedvezmény másik része – a Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdésének b) pontja szerint - a szakirányú oktatás során havonta érvényesíthető adókedvezmények 20%-a (sikerdíj). Ezt a kedvezményt a sikeres szakmai vizsga letételét követően lehet érvényesíteni. A kedvezmény abban az esetben számolható el, amennyiben a szakképzési munkaszerződés legalább 6 hónapon keresztül folyamatosan fennállt. A kedvezményt és annak levezetését a havi adóbevallás 08M-11-es lapjának 830-831. sorai tartalmazzák.

Milyen havi, negyedéves vagy éves bevallási kötelezettségek merülnek fel a duális képzőhely részéről?

A szakirányú oktatásban történő részvétel a tanulóknak a havi adó- és járulékbevallásban történő szerepeltetésén kívül nem jár plusz bevallási kötelezettséggel.

Szükséges-e külön nyilvántartás vagy igazolás vezetése a kedvezmény igénybevételéhez?

A kedvezmény elszámolásának az alapja a munkaidő-nyilvántartás, amiből ki kell derülnie, hogy a tanuló mely napokon dolgozott ténylegesen a duális képzőhelyen, mikor volt szabadságon és mikor volt olyan napja, amikor dolgoznia kellett volna, de betegszabadságon volt. A munkaidő-nyilvántartásban szakirányú oktatással töltött napoknak egyezniük kell a Kréta rendszerben szakirányú oktatáson töltött óraszám adatával.

Van-e speciális szabály arra vonatkozóan, ha a foglalkoztató KIVA-alanyként működik?

A szakképzési munkabér, mint járulékalapot képező személyi jellegű kifizetés, alapját képezi a KIVA-nak, de ha a tanuló munkaerőpiacra lépőnek minősül (amit az adóhatóság igazol), akkor

⎯a foglalkoztatás első évében a minimálbérig (322 800 Ft-ig),

⎯az azt követő fél évben a minimálbér 50%-ig (161 400 Ft-ig) mentesül a KIVA alól.

Ennek megfelelően, ha a tanulónak adott szakképzési munkabér 100 ezer forint, akkor ez a munkabér 1,5 éven keresztül nem képezi a KIVA alapját.

Önellenőrzési kötelezettségek alakulása

Abban az esetben, ha a tárgyhavi adókedvezmény összege helytelenül kerül bevallásra – akár pozitív, akár negatív irányú az eltérés -, a havi 08-as bevallást önellenőrzéssel lehet javítani.

Egyéb megjegyzés

A tanulók a statisztikai állományi létszámba nem számítanak bele.

(2026.07.01)

 

 

Melyik vizsgaközpontban valósult meg a szakmai vizsga?

Amennyiben a duális képzőhely számára nem ismert, mely vizsgaközpontban tett sikeres szakmai vizsgát a szakmát tanuló, az alábbi eljárás követendő:

A duális képzőhely a szir@nive.hu e-mail-címre küldje meg az érintett személy:

  • nevét;
  • oktatási azonosítóját;
  • amennyiben rendelkezésre áll, a KRÉTA-rendszerből letöltött igazolást is.

Az adatok alapján az NSZFH tájékoztatást ad arról, hogy a szakmát tanuló mely vizsgaközpontban tett sikeres szakmai vizsgát. Ezt követően a vizsgaközpont a szokásos módon megkereshető annak érdekében, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően kiállítsa a sikerdíj érvényesítéséhez szükséges, a sikeres szakmai vizsgát igazoló dokumentumot.

Szükség esetén az NSZFH arról is tájékoztatást tud adni, hogy az érintett személy mely intézményben vett részt szakmai oktatásban, mivel az igazolás beszerzésében a szakképző intézmény is segítséget nyújthat.

(2026.08.24)

Tájékoztatás a szabadság, a táppénz egyes kérdéseivel kapcsolatban a Magyar Államkincstártól:

A munkavállaló (szakmát tanuló) kifejezett, dokumentált kérelme alapján megengedhető-e, hogy a keresőképtelenséggel érintett időszak egészére vagy egy részére szabadság kerüljön kiadásra.

  • A tájékoztatás alapján röviden az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:
  • A hatályos jogszabályok nem zárják ki, hogy a keresőképtelen állományban lévő biztosított a táppénz helyett szabadságot vegyen igénybe.
  • Ehhez célszerű, hogy az érintett írásban nyilatkozzon arról, hogy szabadságot kíván igénybe venni, és az adott időszakra táppénzt nem igényel.
  • A szabadság és a táppénz ugyanarra az időszakra nem vehető igénybe egyidejűleg.
  • A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott szakmát tanuló esetében az elméleti oktatási napok is munkavégzésnek minősülnek társadalombiztosítási szempontból.
  • Ennek megfelelően, ha a szakmát tanuló a keresőképtelenség ideje alatt részt vesz a gyakorlati képzésben vagy az iskolai oktatásban, az adott időszakra nem jogosult táppénzre.

Részletesebben:

1. Keresőképtelenség alatt szabadság is igénybe vehető

A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint a hatályos jogszabályok nem zárják ki, hogy a keresőképtelen állományba vett biztosított a táppénz helyett szabadságot vegyen igénybe.

Ehhez azonban célszerű, hogy az érintett személy írásban nyilatkozzon arról, hogy:

  • szabadságot kíván igénybe venni, és
  • a keresőképtelenség időtartamára táppénz megállapítását nem kéri.

Amennyiben ez megtörténik, úgy a vonatkozó eljárásjogi szabályok értelmében táppénz iránti kérelemről sem beszélhetünk, vagyis,

  • ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely működik, nem kell a biztosított által benyújtott igazolásokat megküldeni a kifizetőhely részére; illetőleg
  • ha a foglalkoztatónál társadalombiztosítási kifizetőhely nem működik, akkor a foglalkoztatónak nem kell beküldeni az egészségbiztosítási szervhez a Személyre Szabott Ügyintézési Felületen közzétett, „Igénybejelentés az egészségbiztosítási pénzbeli ellátásokra és a baleseti táppénzre, valamint a méltányosságból igénybe vehető pénzbeli ellátásokra” elnevezésű, EB_IGBEJ_01 azonosítójú elektronikus űrlapot sem.

Ebben az esetben tehát nem indul táppénz-igénylési eljárás, és a foglalkoztatónak nincs ellátásigény-továbbítási kötelezettsége.

2. Szabadság és táppénz egyidejűleg nem vehető igénybe

Amennyiben a szakmát tanuló szabadságot vesz igénybe, ugyanakkor táppénz megállapítását is kéri, a táppénz iránti igényt az illetékes szervhez továbbítani kell.

A Magyar Államkincstár álláspontja szerint azonban ilyen esetben táppénz nem állapítható meg, mivel a szabadság ideje alatt a munkavégzési kötelezettség szünetel, ezért a táppénz egyik alapvető jogosultsági feltétele nem teljesül.

3. Az iskolai és a duális képzési napok társadalombiztosítási szempontból azonos megítélés alá esnek

A jogalkotói szándék alapján a szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott tanuló esetében az elméleti oktatási napok is munkavégzésnek minősülnek.

Ennek megfelelően betegség miatti keresőképtelenség esetén a szakmát tanulót:

  • az iskolai oktatási napokra is megilletheti a betegszabadság,
  • illetve a jogszabályi feltételek fennállása esetén táppénzre is jogosult lehet.

4. Keresőképtelenség alatt nem végezhető keresőtevékenység

Ha a szakmát tanuló a keresőképtelenség fennállása alatt:

  • részt vesz a duális képzőhelyen folyó gyakorlati képzésben, vagy
  • az orvos által igazolt keresőképtelenség ellenére részt vesz az iskolai oktatásban,

akkor a táppénzre való jogosultság nem áll fenn.

Az indokolás szerint a kötelező egészségbiztosítási ellátásokról szóló 1997. évi LXXXIII. törvény alapján keresőképtelennek az tekinthető, aki betegsége miatt a munkáját nem tudja ellátni. Ha a biztosított ténylegesen részt vesz a gyakorlati képzésben vagy az oktatásban, az a keresőképtelenség fennállását megkérdőjelezi, ezért táppénz nem folyósítható.

5. Gyakorlati következtetések a duális képzőhelyek számára

A fentiek alapján javasolt, hogy:

  • amennyiben a szakmát tanuló a keresőképtelenség időtartamára szabadságot kíván igénybe venni, erről írásban nyilatkozzon;
  • a nyilatkozat kiterjedjen arra is, hogy az adott időszakra táppénz megállapítását nem kéri;
  • keresőképtelenség esetén a szakmát tanuló ne vegyen részt sem a duális képzőhelyen folyó gyakorlati képzésben, sem az iskolai oktatásban, amennyiben az adott időszakra táppénzt kíván igénybe venni;
  • a foglalkoztató a nyilatkozatokat és a kapcsolódó dokumentumokat megfelelően dokumentálja és megőrizze.

(2026.08.24)

 

 

A szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott személy későbbi munkaviszonyban történő továbbfoglalkoztatásához igénybe vehető-e valamely, a kormányhivatalok által nyújtott bértámogatás.

Budapest Főváros Kormányhivatala Foglalkoztatási Főosztályának tájékoztatása alapján az alábbiakról szükséges tájékoztatni a duális képzőhelyeket:

A bértámogatások célja

A foglalkoztatáspolitikai bértámogatások elsődleges célja új munkahelyek létrejöttének elősegítése, valamint az aktív munkaerőpiacon jelen nem lévő személyek foglalkoztatásának támogatása.

A támogatás általános feltétele, hogy az érintett személy álláskeresőként nyilvántartásba legyen véve az illetékes járási hivatal foglalkoztatási osztályán.

Összefoglalva:

A szakképzési munkaszerződés munkaviszonynak minősül, emiatt a szakképzési munkaszerződéssel korábban foglalkoztatott személy ugyanannál a vállalkozásnál történő későbbi foglalkoztatásához az Ifjúsági Garancia Plusz és a GINOP Plusz-3.1.1-23-00001 programok keretében bértámogatás nem állapítható meg.

(2026.08.31)

 

 

Mi a teendő a duális szakirányú oktatásban, ha nem marad elegendő szabadság az őszi, téli szünetre?

Ezzel kapcsolatban készítettünk egy tájékoztatót, amit a dualis.mkik.hu/szakmai-anyagok oldalról letölthető!

Duális szakirányú oktatásban nem marad szabadság az őszi, téli szünetre?

  • a szabadság tervezése és kiadása a duális képzőhely mint munkáltató felelőssége
  • az iskolai szünetben végzett szakirányú oktatás nem pótolja a hiányzó szabadságot
  • a szabadságkeret kimerülésének következményeit a duális képzőhely viseli

A szabadság kiadása és a szabadságkeret kimerülésének következményei:

  • A szabadságot nem a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy (együtt: szakmát tanuló) veszi ki, hanem a munkáltató adja ki. Ha elfogy a szabadság, az arra utal, hogy a munkáltató a szabadság kiadása során nem megfelelően tervezett, és ennek következményeit neki kell viselnie, például a szakmát tanuló saját költségén történő mentesítésével.
  • A szakirányú oktatás időtartama alatt a tanulók nem vehetnek ki korlátlanul szabadságot saját döntésük alapján, hiszen ez egyúttal hiányzást is jelent a szakirányú oktatásról, amely tanügyi szempontból csak megfelelő indok és igazolás esetén minősül igazoltnak.
  • Emellett a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerint is csupán évi 7 munkanap az a szabadságmennyiség, amellyel a munkavállaló maga rendelkezhet.

Miért nem megoldás az iskolai szünetben történő szakirányú oktatás?

  • A túl kevés szabadságra nem megoldás behívni a tanulót szakirányú oktatásra az iskolai szünetben, mert a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 84. § (2) bekezdése értelmében ugyanannyi szabadidőt kell helyette biztosítani.
  • „A duális képzőhely a heti pihenőnapokon és a munkaszüneti napokon, valamint az őszi, a téli és a tavaszi szünet időtartama alatt a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt szakirányú oktatásra csak a rendeltetése folytán e napon is működő szakirányú oktatási helyen veheti igénybe. Az igénybe vett idő helyett – lehetőleg a következő szakirányú oktatási napon – ugyanolyan mértékben kell szabadidőt biztosítani.”
  • A szabály gyakorlati következménye
  • Ennek megfelelően az iskolai szünetben teljesített szakirányú oktatással nem növelhető a szakmát tanuló tényleges képzési ideje, mivel a felhasznált idő helyett később ugyanannyi szabadidőt kell biztosítani.
  • KRÉTA-kezelés
  • Ilyen esetben a KRÉTA-ban az órarendet arra a napra kell rögzíteni, amikor a tanuló ténylegesen részt vesz a duális képzésben, és azt a napot üresen kell hagyni, amikor nem, hiszen ezeken a napokon nem hiányzik a képzésről, hanem számára a szakirányú oktatás másik napon került megszervezésre.

Lehetséges munkajogi megoldások a szabadságkeret kimerülése esetén

  • Amennyiben a munkáltató a szakmát tanulót az iskolai szünetben a kimerült szabadságkeret miatt a rendelkezésreállási és munkavégzési kötelezettség alól mentesíti, erre Mt. 55. § (1) bekezdésének m) pontja kínál lehetőséget, figyelemmel arra, hogy a munkaviszonyra vonatkozó különös szabályt jelen esetben az Szkt. 84. § (2) bekezdése tartalmazza.
  • Alternatív megoldásként a munkáltató az Mt. 147. § (1) bekezdése alapján állásidőt is fizethet.

Mindkét megoldás közös jellemzője

  • munkabér jár a szakmát tanulónak;
  • a munkabér távolléti díj vagy állásidőre járó alapbér formájában illeti meg;
  • a duális képzőhely szociális hozzájárulási adókedvezményre nem jogosult.

Az igazságos gyakorlat kialakításának felelőssége

  • Az, hogy a fentiek alkalmazása ne eredményezzen igazságtalan helyzetet, a munkáltató, azaz a duális képzőhely felelőssége.
  • Ha ugyanis engedi a szakmát tanulónak, hogy a szakirányú oktatás idején kívánsága szerint vegyen ki szabadságot, majd az iskolai szünetekre szabadság nélkül is távolléti díjat fizet számára, az valóban igazságtalan azokkal szemben, akik nem hiányoztak önkényesen a szakirányú oktatási napokon.

A megfelelő megoldás

  • a szoros és szigorú szabadságtervezés;
  • a szakirányú oktatási napokon történő szabadságkiadás korlátozása és szabályozása;
  • a munkaügyi és tanügyi szempontok együttes érvényesítése;
  • tanulók esetén a hiányzás tanügyi következményeinek figyelembevétele [Szkr. 155. §, 163-164. §];
  • képzésben részt vevők esetén a felnőttképzési szerződés hiányzásra vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevétele.

Alkalmi, váratlan okból történő igazolt hiányzás

  • Alkalmi, váratlan ok miatt történő igazolt hiányzásra – a tanügyi következmények mellett – az Mt. 55. § (1) k) pontja alapján kerülhet sor.
  • „(1) A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól
  • k) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét tartamára.”

A szabály alkalmazása a gyakorlatban

  • Ennek a szakasznak az alkalmazása olyan kérdés, amely helyben szabályozható. A duális képzőhely figyelembe veheti saját munkaügyi szabályait, illetve tanulók esetén az iskolai házirendet is.
  • A helyi szabályozás meghatározhatja például, hogy tanévenként vagy félévenként legfeljebb hány nap igazolható ilyen módon. Kiskorú tanuló esetén a szülő nyilatkozata, igazolása a duális képzőhelyen is szükséges.
  • A munkáltató mérlegelheti azt is, hogy egy adott esetben engedélyezi-e a hiányzást, például orvosi vizsgálat céljából, vagy annak munkaidőn kívüli megszervezését várja el.
  • Tanügyi szempontból fontos, hogy a hiányzások mértéke ne veszélyeztesse a tanulmányok teljesítését. A hiányzás indokoltságának megítélése ugyanakkor a munkáltató mérlegelési körébe tartozik.

Az igazolás módja

  • Ezen hiányzásfajta ad hoc jellege miatt az igazolás nem feltétlenül egységesíthető,
  • fiatalkorú esetén a szülő igazolhatja a hiányzást;
  • nagykorú esetén a szakmát tanuló maga is igazolhatja azt az ok leírásával.

Különbség a szabadsághoz képest

Lényeges különbség a szabadságkiadáshoz vagy szabadságkivételhez képest, hogy az ilyen módon igazolt órákra vagy napokra távolléti díjat nem kell fizetni, és egész napos hiányzás esetén a biztosítási jogviszony is szünetel.

 

 

Melyik havi bevallásban érvényesíthető a 20%-os sikerdíj?

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 332/D. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

„A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény igénybevételéhez az akkreditált vizsgaközpont a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgájáról igazolást állít ki a tanulóval, illetve képzésben részt vevő személlyel - a szakképzés információs rendszeréből megállapíthatóan - legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződést kötött duális képzőhely, illetve a 281. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztató számára, és azt az ilyen duális képzőhely, illetve foglalkoztató számára a sikeres szakmai vizsgát követő tizenöt napon belül megküldi.”

A sikerdíj tehát abban az esetben érvényesíthető, ha a képzőhely rendelkezik az akkreditált vizsgaközpont által kiállított sikeres szakmai vizsgát tanúsító igazolással. Ez azért is lényeges, mert a sikerdíj igénylésével a duális képzőnek meg kell várnia az előbb említett igazolás-kiállítást. Amint ez megvan, a következő hónapban beadott bevallásban érvényesítheti a sikerdíjat. Konkrét példával élve ez a következőket jelenti. Abban az esetben, ha a duális képzőhely a képzésben résztvevő 2022. június 29.-i sikeres szakmai vizsgájáról kiállított igazolást 2022. július 10-én veszi át, úgy az adókedvezmény érvényesítésére 2022. július hónapban válik jogosulttá, azaz a 2022. július 1-től 2022. július 31-ig terjedő időszakról (augusztusban) beadott havi bevallásban érvényesítheti a sikeres szakmai vizsgához kapcsolódó adókedvezményt, miután az igazolás július hónapban áll rendelkezésére.

2022.07.04.

 

 

Munkavégzési kötelezettség alól mentesülés

Az Szkt a munkavégzési kötelezettség alól mentesülés eseteként a 84. § (6) bekezdésben kimondja, hogy a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg. Amit a szakképző intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

Információink szerint vannak szakképző intézmények, amelyek kapacitáshiányra hivatkozva nem fogadják a végzős tanulókat, illetve képzésben résztvevőket. Felmerült a kérdés, hogy a duális képzőhely ilyen esetben hogy jár el helyesen, munkavégzésre kötelezheti-e a felkészítésből kimaradó szakmát tanulót.

 

Miután jogi szempontból az Szkt. rendelkezéseit a mentesülésre vonatkozóan kötelező jellegűnek kell tekinteni, alkalmazni is szükséges. Amennyiben a duális képzőhely nem biztosítja a mentesülést a fentiekben leírtak szerint, akkor jogsértően jár el. Éppen ezért nem lehet eltérni az Szkt.-ban foglaltaktól, tehát a mentesülést és az oktatást mindenképpen biztosítani szükséges.

2022.03.31.

 

 

ITM szakmai állásfoglalás olyan jogviszony esetén, amit nem az Mt. szabályoz

 

Megkaptuk az ITM szakmai állásfoglalását azon jogviszonyok kezelését illetően, amelyeket nem az Mt. szabályoz. A kérdést a saját dolgozók képzése Szkr. 248. § (1)-(2) bekezdése alapján történő megszervezésének nehézségei miatt fogalmaztuk meg, kifejezetten a szociális és vízügyi képzéseket érintően. A két levelet változatlan formában is továbbítjuk nektek, és a következőkben röviden összefoglaljuk a jogalkotó szakmai válaszát:

 

  • A közalkalmazotti jogviszony megléte esetén az nem alakítható át munkaviszonnyá, a közalkalmazotti kinevezés nem módosítható annak érdekében, hogy a szakképzési munkaszerződés elemeit tartalmazza a munkaszerződéses munkaviszony esetéhez hasonlóan. Ugyanez vonatkozik az egyéb jogviszonyok (közszolgálati, egészségügyi szolgálati) esetére is.
  • Nincs akadálya annak, hogy a saját közalkalmazotti jogviszonyban álló „munkavállalókkal” szakképzési munkaszerződést kössön a munkáltató.

Megjegyezzük, hogy a külön szakképzési munkaszerződés kötésének is vannak nehézségei (pl. bérfeszültség az ágazatban dolgozók között).

2022.03.25.

 

 

Erasmus program keretében teljesített szakirányú oktatás

 

Ezekre vonatkozóan egyeztettünk a Saldóval, a közösen kialakított véleményünket lent olvashatjátok.

 

Az Szkt. 76.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakirányú oktatás teljesíthető külföldön is, ha az a szakmai oktatás célját szolgálja. A külföldi szakirányú oktatás időtartama a szakirányú oktatás teljes időtartamának az egynegyedét nem haladhatja meg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ezekben való részvétel nagyszerű lehetőség, ugyanakkor csak a szakképzési partnerek (duális képzőhely, szakképző intézmény és szakmát tanuló) együttműködésével valósulhat meg, hiszen a szakmát tanuló munkaviszonyban van. Ezért a külföldi szakmai programon való részvétel alapja a duális képzőhely és az iskola egyeztetése és közös elhatározása.

 

  1. Ha a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező szakmát tanuló Erasmus programban vesz rész, a külföldön töltött időtartam alatti tanulmányainak teljesítése, illetve a részvétel elszámolhatósága a feladatvégzés tartalmától függ. Ehhez segítségképpen fontos szem előtt tartani, hogy a szakképző intézmény és a duális képzőhely közötti feladatmegosztásnak a képzési program az alapja.
    • Az Szkr. 252/B. § a) pontja alapján a szakmát tanuló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi. Tananyagelem alatt nem (feltétlenül) a korábbi elmélet-gyakorlat megosztásnál kialakított tematikai egységet értjük (a tanügyi dokumentumokban sem válik ketté az elmélet és a gyakorlat), hanem sokkal inkább a PTT-ben az adott szakirányú oktatáshoz tartozó tanulási területeket és tantárgyakat. Az Erasmus program idején teljesített feladatvégzés tartalmának megállapításakor az irányadó az Szkr. 252/B. § a) pontja: amennyiben az itt ismertetett, a képzési program szerint a szakképző intézmény megszervezésében leoktatandó tananyagelemet teljesítik a tanulók külföldön, adókedvezmény nem érvényesíthető – miután így ezen időszak iskolai oktatási napnak minősül.
    • Ha a tanuló a külföldön töltött időtartam alatt az egyébként a duális képzőhelyen végzendő, a szakirányú oktatásához kapcsolódó feladatokat lát el, az a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő teljesítésének betudható, ezáltal a szakmát tanuló munkabérre jogosult és a csökkentő tétel is érvényesíthető. Ebben az esetben javasolt, hogy az intézmény és a duális képzőhely közösen alakítson ki egy rendszert a szakirányú oktatás ezen része külföldön történő teljesítésének igazolására.
    • Ha szakirányú oktatásához kapcsolódó, külföldön végzett feladatok nem tudhatóak be a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő teljesítésének (de a képzés program alapján eleve nem a szakképző intézmény megszervezésében leoktatandó tananyagelemhez tartoznak), fennállhat az a lehetőség, hogy az intézmény a külföldi tartózkodás időtartamára a duális képzőhelytől kikéri a tanulót, aki mentesítést kér a duális képzőhelyen történő megjelenése alól, melyre a képzőhely a tanulónak a szabadág kiadásával, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésével tud szabadidőt biztosítani. A duális képzőhelyen történő jelenlétre kiadott szabadság időtartamára a csökkentő tétel elszámolható. Amennyiben a duális képzőhely a külföldi tartózkodás idejére mentesíti a szakmát tanulót a munkavégzési kötelezettség alól, arról is dönthet az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján, hogy a tanulót megilleti a munkabére, vagy igazolt nem fizetett távollétet biztosít – ez utóbbi esetben a csökkentő tétel sem számolható el.
      Fontos felhívni a duális képzőhely figyelmét, hogy a munkajogi és Tb.-jogi kategória (mentesség és igazolt nem fizetett távollét) önmagában nem rendezi azt a helyzetet, hogy a szakmát tanuló nem sajátítja el így a duális képzőhelyen megtanulandókat, képzési ideje azonban a külföldön töltött időszakkal rövidebb lesz.

 

  1. Tanulószerződéses tanulók esetében a tanulói pénzbeli juttatás, az elszámolás, illetve az esetleges pótlás kérdése a következőképpen alakul:
    • A régi Szkt. 64. § (1) bekezdése értelmében a tanulót a pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A szakképző intézmény által igazolt hiányzás esetén a tanulószerződésben rögzített díjazást nem kell csökkenteni, hiszen azt csak a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan kell. Az Erasmus programban külföldi tanulmányúton résztvevő tanulók után csökkentő tétel azonban nem számolható el, miután nem teljesítik a képzőhelyen gyakorlati kötelezettségüket.
    • Amennyiben szükséges az elmaradt gyakorlat pótlása, szem előtt kell tartani a következőket: A régi Szkt. 26. § (3) bekezdése megállapítja, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Illetőleg a régi Szt. 39. § (4) bekezdése alapján a tanuló az igazolatlan mulasztást köteles pótolni (az igazoltat nem feltétlenül). Az igazolt hiányzás (melyre a tanulói pénzbeli juttatás jár) a nyári szünetben tehát nem pótolható, hacsak nem az összefüggő gyakorlattal összefüggésben keletkezett.

2022.03.08.

 

 

Kamarai garanciavállalás

1.Visszamenőleges hatállyal ki lehet-e állítani a kamarai igazolást? A visszamenőleges hatály (akár egy nap is) alkalmazhatósága azt feltételezi, hogy a kamara nem is próbált meg duális képzőhelyet keresni. Ez viszont ellentétes a kamarai garanciavállalás elvével és azon törvényi kötelezettségünkkel, hogy segítsük elő a szakképzési munkaszerződések megkötését és ennek érdekében ösztönözzük a gazdálkodó szervezeteket a szakképzésben való részvételre.

A fentiek miatt nem támogatom az igazolások visszamenőleges hatályú kiállítását. Az országosan egységes gyakorlat érdekében ezt tükröztük is a kamarai garanciavállalásra vonatkozó eljárásrendünkben, amelynek 5. §-át a mai nappal kiegészítettük a következő, (3)-as bekezdéssel (lásd melléklet):

„(3) Az igazolás csak olyan időszakra állítható ki, amelynek legkorábbi kezdési időpontja a szakképző intézményi kérelem kamarához történő beérkezésének napja.”

2. Az eljárásrend 4. §-át – szintén a mai nappal – kiegészítettük egy új, (4)-es bekezdéssel, ahol egyértelművé tettük, hogy igazolást ki kell állítani egyrészt a költségtérítéses szakirányú oktatás esetén, másrészt az Szkt. és az Szkr. által nem szabályozott esetekben is:

„(4) Ki kell állítani az igazolást a költségtérítéses szakirányú oktatás esetén is, továbbá akkor is, ha a szakképző intézmény az Szkt. és az Szkr. által nem szabályozott formában (például a Ptk. szerinti megállapodással) működik együtt a duális képzőhellyel a szakirányú oktatásban, azaz a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban nem szakképzési munkaszerződéssel vesz részt a duális képzőhelyen.”

2022.03.03

 

 

A felnőttképzési jogviszonyban szakmát tanulók szakirányú oktatása

 

  • Az ITM álláspontja, hogy mivel a munkavégzés mértékét meghatározó szakképzési munkaszerződésnek összhangban kell lennie a felnőttképzési szerződésben előírt képzési időtartammal és óraszámmal, erre vonatkozóan az iskola és a vállalat által közösen kidolgozott képzési program a meghatározó. A kidolgozás és együttműködés során fontos, hogy a vállalat érvényt szerezzen annak, hogy a képzési programban meghatározott időtartamok alatt az általa megfelelőnek ítélt módon képes legyen a szakma megtanítására.
  • Az ITM arról tájékoztatott, hogy a felnőttképzési szerződésben előírt tanulmányi idő (azaz óraszám) leteltével – attól függetlenül, hogy már nem tanul a képzésben résztvevő – munkát még végezhet a szakképzési munkaszerződés alapján. A munkaviszony a szakképzési munkaszerződés Szkt. 87. §-ban meghatározott megszűnéséig, illetőleg az Szkt. 88. §-a szerinti megszüntetéséig fennáll, azaz ez idő alatt munkavégzésre köteles a képzésben részt vevő személy. Ugyanakkor, ha a felek az eset valamennyi körülményének mérlegelésével úgy döntenek, a szakképzési munkaszerződést közös megegyezéssel meg is szüntethetik. (Megjegyzem ugyanakkor, hogy véleményem szerint továbbra is előfeltétele a szakképzési munkaszerződésnek vagy a tanulói jogviszony vagy a felnőttképzési jogviszony létrejötte, illetőleg megléte. Így azok megszűnése automatikusan maga után kell(ene) hogy vonja a szakképzési munkaszerződés megszűnését is.)
  • A felnőttképzési jogviszonyban tömbösített duális képzés esetén 4-12 hétre megkötött szakképzési munkaszerződés esetében is alkalmazható az Mt. 125. §-a, azaz a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató duális képzőhely által arányosan ki nem adott szabadság megváltása.

2022.02.24

 

 

„Nem saját munkavállalók képzésekor alkalmazandó munkabér mértéke”

 

1. Egy nem saját munkavállaló esetén egy átlagosan napi 2 órás duális képzésre létrejött szakképzési munkaszerződésben 25.000 és 42.000 Ft közé eső munkabért kell rögzíteni?

2. A 2021. július 1. előtt nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetén a 100%-os finanszírozás továbbra is (azaz 2022. január 1-től) alkalmazható-e, vagy 2022. január 1-jével a finanszírozás 50%-ra esik vissza [lásd Szkt. 128. § (5a) bekezdés hatályon kívül helyezése]?

 

Röviden a minisztérium válasza a következő:

1. Igen. (Megjegyzés: ez összhangban van a területi kamaráknak 2022. jan. 25-én „Nem saját munkavállalók képzésekor alkalmazandó munkabér mértéke” tárgyú körlevélben foglaltakkal, annak minisztériumi megerősítése.)

2. 2022. január 1-jével a finanszírozás 50%-ra esett vissza.

 

Az ITM részletes válasza:

„Hivatkozással a „Nem saját munkavállalók képzésekor alkalmazandó munkabér mértéke” tárgyú pontosítást kérő lenti levelükre, azzal kapcsolatosan – kérdései sorrendjében – az alábbi szakmai véleményemről tájékoztatom.

Első kérdésükkel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy levelükben említett példa alapján az arányosítás megfelelő.

Második kérdésükkel összefüggésben tájékoztatom, hogy 2022. január 1. napjával hatályon kívül helyezett, a szakképzési törvényről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 128. § (5a) bekezdése hiányában már nem alkalmazható a 2021. július 1. előtt nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetén a 100%-os finanszírozás, ugyanis az Szkt. nem tartalmaz erre vonatkozóan a továbbiakban átmeneti rendelkezést. E kérdésben a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) sem rendelkezik eltérően.

Ahogy azt korábban is írtuk, az Szkt. 23. alcíme [Szkt. 104-108. §] 2021. december 31. napjáig tartalmazta a szakképzési hozzájárulás szabályait, amely 2022. január 1. napjától hatályon kívül lett helyezve az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény 39. § 17. pontja által, ugyanakkor 2022. január 1. napjától az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét megállapító új 17/A. alcímmel egészítette ki a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Szocho tv.).

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (2) bekezdése alapján lehetne a továbbiakban is alkalmazni a 100%-os szabályt abban az esetben, ha az adónem ugyanaz – vagyis szakképzési hozzájárulás - lenne. Mivel azonban a szakképzési hozzájárulást az Országgyűlés 2022. január 1. napjától megszüntette, így ez a Jat. 15. § (2) bekezdés sem alkalmazható.

Annak ellenére, hogy a duális képzőhelyek szempontjából ez a finanszírozás bevételként funkcionál, jogi szempontból ez egy adókedvezmény, amelynek adópolitikai célja a szakképzési munkaszerződésből fakadó terhek ellentételezése. Maga az adópolitikai cél ugyanakkor nem szűnt meg azáltal, hogy az Országgyűlés 2022. január 1. napjától a Szochotv.17/A. §-on keresztül biztosítja azt.

 

Figyelemmel azonban arra, hogy ez egy új adónem – azaz a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye –, az Országgyűlés alkotmányossági szempontból az Alaptörvénybe nem ütköző módon szüntette meg a korábbi 100 %-os kedvezményt a 2021. július 1. napját megelőzően a nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetében.

 

Fentiekben foglaltakat támasztja alá a Szocho tv. 36/E. §-a is, amely szerint „A 2022. február 1-jétől szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételt szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.”.

E tekintetben a duális képzőhely, mint munkáltató három megoldással élhet a 2021. július 1. napját megelőzően a nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések vonatkozásában. Egyrészről hagyja kifutni ezeket a szakképzési munkaszerződéseket, másrészről felmondhatja, harmadrészről pedig az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel együtt módosítva a szakképzési munkaszerződést tudná csökkenteni a munkabért.

2022.02.03

 

 

Szkt. 83. § (7) bekezdés alkalmazása, miután az Szkr. 253. § (4) bekezdése hatályon kívül lett helyezve

 

Számos megkeresést kaptunk azzal kapcsolatban, hogy alkalmazható-e az Szkt. 83. § (7) bekezdése azt követően, hogy az Szkr. 253. § (4) bekezdése hatályon kívül lett helyezve. Az ITM-től az alábbi szakmai véleményt kaptuk a témában:

„A továbbiakban … az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján továbbra is csökkenthető a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan a szakképzési munkaszerződés alapján járó szabadság, munkabér és egyéb juttatás. Ez a rendelkezés pontosabb az Szkr. korábbi 253. § (4) bekezdésénél, így a gyakorlati alkalmazás során is egyértelműbben, a többi vonatkozó szabállyal koherensebb módon rendezi az időarányos csökkentés lehetőségét.”

 

Az ITM válasza nem részletezi az arányosítás módját. Ezzel kapcsolatban azonban fontosnak tartjuk pontosítani, hogy mi az MKIK szakmai véleménye a témában.

Az arányosítás kiindulópontja az, hogy a 100% a heti 40 órás munkaviszony, ehhez kell viszonyítani a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony tényleges időtartamát.

Például a nem saját munkavállalók munkabérének kiszámításakor a teljes munkabért (100 000-168 000 Ft) a teljes (40 órás) foglalkoztatásra lehet az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján kifizetni. Az ehhez viszonyított aránynál a duális képzőhely figyelembe veheti

a) a heti munkaidő beosztást, amennyiben az egyenletes, illetve

b) a kéthetes munkaidőkeret alapján átlagolt vagy

c) a felnőttképzési szerződésben / képzési programban megadott adatok alapján egy hétre átlagolt óraszámot.

Így tudja megállapítani a heti munkaidőt, és a munkaidőhöz arányosított bért, egyéb juttatást és szabadságot.

Ha tehát a fentiek alapján egy hétre pl. 40 helyett csak 10 óra esik, akkor a munkabér 100 eFt/4=25 eFt és 168 eFt/4=42 eFt közötti összeg kell hogy legyen.

2022.01.31.

 

 

2022. január 15-én hatályba lépett a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) kormányrendelet és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet módosításáról szóló 12/2022. (I. 14.) kormányrendelet.

 

Ennek legfontosabb rendelkezése a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet (Szkr.) kiegészítése újabb átmeneti szabályokkal, melyeknek megfelelően

 

  1. A 170-177/C. § szerinti juttatásoknak (ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás, rendvédelmi alapösztöndíj) a 800/2021. (XII. 28.) kormányrendeletben megállapított szabályait a 2022. szeptember 1-jével kezdődő tanévtől kell alkalmazni, a 2022. január 1. és 2022. augusztus 31. közötti időszakban azokat a 12/2020. (XII. 28.) kormányrendelet 2021. december 31-én hatályos rendelkezése szerint kell folyósítani azzal, hogy azok alapjaként a 2021/2022. tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegét kell figyelembe venni.
  2. A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabérre és egyéb juttatásra vonatkozóan a korábban a 800/2021. (XII. 28.) kormányrendeletben megállapított szabályokat a 800/2021. kormányrendelet hatálybalépésekor (azaz 2021. december 29-én) már megkötött szakképzési munkaszerződésekre is alkalmazni kell.

2022.01.18.

 

 

ITM szakmai válasza az iskolai szünetekre vonatkozóan

 

  • A szakképzési munkaszerződés alkalmazása során a duális képzőhelynek munkáltatóként figyelemmel kell lennie a szabadságok kiadásakor az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére, azaz elsődlegesen akkor kell kiadnia a szabadságokat.
  • A szakképzésben is a köznevelési tanév rendjének megfelelően kell haladni az év során. Részletes szabályozás határozza meg, hogy az egyes szünetek kapcsán mikor van a szünet előtti utolsó, valamint a szünet utáni első tanítás nap, így tehát a szünet maga nem minősül oktatási napnak.
  • Az iskolai szünetre, mivel az beosztás szerinti munkanap, és a fentieknek megfelelően nem oktatási nap, szabadság adható ki és elszámolható a normatíva.
  • Fontos, hogy ez nem vonatkozik a rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt elrendelt rendkívüli szünet esetére, amely (ha iskolai napra esik) oktatási napnak minősül. Amennyiben az elrendelt rendkívüli szünet oktatási napra esik, nem számolható el normatíva, viszont abban az esetben, ha olyan napra esik, amikor a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egyébként a duális képzőhelynél van, elszámolható lesz a normatíva. Ugyanakkor az utóbbi esetben kiadható a tanuló, illetve a képzésben részt vevő számára szabadság.

2022.01.10.

 

 

A szakképzéssel összefüggő módosításról szóló 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet

 

A december 28-i Magyar Közlönyben jelent meg az egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet.

 

A legfontosabb tudnivalók:

  • leköveti az szhj. 2022. január 1-re visszadátumozott kivezetését (július 1. helyett) és január 1-jétől hatályon kívül helyezi a 12/2020-as kormányrendeletben a finanszírozás vonatkozó rendelkezéseit, új számítási alapot határoz meg mind a szakképzési ösztöndíjra, mind az egyszeri pályakezdési támogatásra, mind az SZMSZ alapján fizetendő munkabérre.
  • Nem a minimálbér alapján kell 2022. január 1-jétől kiszámítani ezeket, hanem a költségvetési törvényben megállapított önköltség egy hónapra eső összegéből (1.200.000 Ft/12 = 100.000 Ft a 167.400 forint, illetőleg a 2022-től érvényes 200.000 Ft helyett) ,emiatt változtattak a szorzókon, de nem a szakmaszorzókon, hanem az ösztöndíj, a pályakezdési támogatás és a munkabér szorzóin (százalékos meghatározásán), amelyeket megemeltek, de mivel alacsonyabb a bázis (167.400 helyett 100.000), mindenhol ugyanaz az összeg jön ki 2022-ben is, mint ami 2021-ben volt. Magyarán a munkabér 2022-ben is 100.000 és 168.000 Ft között állapítandó meg, pontosították az akkreditált vizsgaközponttá válás szabályait és új végrehajtási szabályokat hoztak a szakképző intézmény gazdálkodására.

2022.01.03

 

 

Tanulószerződés és szakképzési munkaszerződés a befejező évfolyamon

 

Nagyon fontos kiemelni, hogy a kétfajta végzős, szakmát, illetve kifutó rendszerben szakképesítést tanuló esetében a két szerződésfajta más-más jogviszonyon alapul. Tanulószerződés esetében nincs munkaviszony (meghatározó a tanulói jogviszony, az OKJ-szakképesítést tanuló a szakmai gyakorlatát tölti a cégnél), nincs munkabér (ebből kifolyólag távolléti díj sem), nincs munkavégzési kötelezettség és ez alóli mentesülés, nincs szabadság. A képzés körülményeire vonatkozóan a régi Szkt. 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni (így egyebek mellett a tanulói pénzbeli juttatásra, a pihenőnapokra, a tanulószerződés megszűnésére). Tanulószerződés alapján csak a gyakorlati képzés napjaira hívható be a tanuló, semmi egyébre (pl. nyári szünet napjaira, gyakorlati képzéssel nem érintett napokra, vizsganapokra) nem. Ez fontos körülmény, amikor a duális képzőhely dokumentálni szeretné a befejező évfolyam speciális napjait (ballagás, vizsgafelkészülés, vizsga).

Az elszámolást illetően viszont azonos a módszertan a szakképzési munkaszerződéssel. Az iskolai oktatási napokon és a munkabérre (tanulószerződés esetében tanulói pénzbeli juttatásra) nem jogosító munkanapokon kívül minden munkanap elszámolható. Így amikor tanulónak nincs megjelenési kötelezettsége a képzőhelyen, de nem iskolai oktatáson van, az adókedvezmény elszámolható. Ez a tanulószerződés esetében akár hosszabb időszakot is jelenthet (pl. az összefüggő szakmai gyakorlaton kívül a teljes nyári szünetet, vagy a vizsgát megelőző időszakot).

Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a mindkét szerződés esetében a lezárás két módon történhet: egyrészt a törvény erejénél fogva (megszűnés automatikusan, minden beavatkozás nélkül), másrészt a felek akaratából (megszüntetés). A két időpont eltérhet egymástól.

  1. A vizsgát megelőző időszak és vizsga napjai

 

Szakképzési munkaszerződés

Közvetlenül a szakmai vizsgát megelőzően biztosítani kell a vizsgára való felkészülést:

Szkt. 84. §

(6) (…) A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A vizsga napján vagy napjain is mentesül a munkavégzés alól a szakmát tanuló az Szkr. 252/B. § c) pontja alapján. Az IKK honlapján megjelent tájékoztatás alapján a szakmai vizsga napja elszámolható, adókedvezmény érvényesíthető rá. A Szocho tv. értelmében ugyanis csak a szakképző intézményben teljesített oktatási napok kivételek ez alól, a szakmai vizsga napja pedig nem számít oktatási napnak.

Miután az egybefüggő 15 munkanap mentesülési idő a szakmai vizsgára való felkészülést szolgálja, melynek az írásbeli és a szóbeli alkalom is része, a korábbi időpont, azaz a vizsgafolyamatot megkezdő írásbeli vizsga előtt kell kiadni a jogszabályban előírt időtartamot.

A ballagás szakmai véleményünk szerint az Szkr. 252/B. § b) pontja alapján szintén mentesülés a munkavégzés alól, mert ez egy a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény, amelyen minden tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részvétele kötelező. Mint ilyen, munkabérre és adókedvezményre jogosító (elszámolható) munkanap.

Tanulószerződés

Közvetlenül a szakmai vizsgát megelőzően a vizsgára való felkészülés a következőképpen alakul:

Régi Szkt. 66. §

(2) A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, az e bekezdés szerinti gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni.

(A 10 nap egyéni felkészülési időt tehát abban az esetben szükséges külön biztosítani, ha a teljesített gyakorlaton felül a tanuló a komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vesz részt. Egyébként a gyakorlati képzési óraszám leteltét követően már amúgy sem kellene megjelennie a képzőhelyen. Ettől függetlenül a tanulót teljes hónapra illeti meg a tanulói pénzbeli juttatás.)

Tanulószerződés alapján csak a gyakorlati képzés napjaira hívható be a tanuló, így a vizsganapokra eleve nem. Ugyanakkor, mivel a tanuló nem munkavállaló, a fenti mentesülési esetek itt nem értelmezhetőek. Ugyanezért az „igazolt, fizetett távollét” TB-kategória sem alkalmazható. Tanulószerződés alapján a tanulói pénzbeli juttatás teljes hónapra jár, függetlenül attól, hogy a tanuló hány napot van a képzőhelyen.

Miután a Szocho tv. fogalmait az elszámolásra vonatkozóan itt is alkalmazni kell, azt kell figyelembe venni, hogy a befejező évfolyam végén mikor beszélünk oktatási napról: mivel sem a vizsga esetében (lásd IKK szakmai vélemény), sem a ballagás esetében (a szakképzési munkaszerződésnél megfogalmazott mentesülés analógiájára) nincs így, ezért az adókedvezmény érvényesíthető.

 

  1. Jogviszonyok és a szerződések

 

Szakképzési munkaszerződés

A szakképzési munkaszerződés a törvény erejénél fogva megszűnik az Szkt. rendelkezései szerint:

„87. §

(1) A szakképzési munkaszerződés megszűnik

a) a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésétől számított harmincadik napon, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,

b) a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó napján”

 

Sikertelen vizsga

Ha nem beszélhetünk sikeres szakmai vizsgáról (megbukik a vizsgán a tanuló), a szakképzési munkaszerződés megszűnése a jogviszonyhoz kapcsolódhat. Ezzel kapcsolatban az Szkt. kimondja a következőket:

„56. §

Megszűnik a tanulói jogviszony

a) ha a tanulót másik szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény átvette, az átvétel napján,

b) az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, kivéve, ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz, akkor a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

c) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és

ca) a tanuló a tanulmányait nem kívánja a szakképző intézményben tovább folytatni, a bejelentés tudomásulvételének napján”

 

A tanulói jogviszony tehát, függetlenül a vizsga eredményétől, azaz sikertelen vizsgánál is a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, és az ettől számított 30. napon a szakképzési munkaszerződés is. Nem feltétlenül szükséges tehát külön megszüntetni, de a felek akaratából, közös megegyezéssel ettől eltérő (korábbi) időpontban, például a sikertelen vizsga napjával is lehetséges.

 

Tanulószerződés

 

A tanulószerződésnél főszabály, hogy a 2020. május 31. előtt létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítésére vonatkozóan egyes jogszabályok (többek között a régi Szkt. és az Nkt.) 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A régi Szkt. alapján

„49. §

(1) A tanulószerződés megszűnik

a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,

b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja”

 

Sikertelen vizsga

Ha nem beszélhetünk sikeres szakmai vizsgáról (megbukik a vizsgán a tanuló), a tanulószerződés megszűnése a jogviszonyhoz kapcsolódhat.

Az Nkt. a következőképpen rendelkezik a tanulói jogviszonyról:

„53. §

2) Megszűnik a tanulói jogviszony

e) szakiskolában, ha

ea) a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

eb) a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára vagy képesítő vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,

ec) a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, az alkalmatlanságot megállapító dokumentumnak az iskola tudomására jutásától számított nyolcadik napon,

h) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy nem folytatja tanulmányait az iskolában -, a bejelentés tudomásulvételének napján,

(4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.”

 

Az eredménytelen vizsgánál tehát a vizsgára való jelentkezésnek van jelentősége, ennek megvalósulása határozza meg a tanulói jogviszony, és ezzel összefüggésben a tanulószerződés megszűnésének időpontját.

 

Amennyiben hiányzás vagy saját döntés okán szűnik meg a jogviszony, ez esetben is él a 30 nap türelmi idő (annak érdekében, hogy a tanuló a tanulmányait esetleg folytathassa), azonban ennek letelte után, ha a döntés véglegessé válik, a tanulószerződés is megszűnik visszamenőlegesen, a tanulói jogviszony megszűnésének napján.

2022.05.02.