Szakmai vélemények

Melyik havi bevallásban érvényesíthető a 20%-os sikerdíj?

A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II.7.) Korm. rendelet 332/D. §-a az alábbiak szerint rendelkezik:

„A Szocho tv. 17/A. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adókedvezmény igénybevételéhez az akkreditált vizsgaközpont a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy sikeres szakmai vizsgájáról igazolást állít ki a tanulóval, illetve képzésben részt vevő személlyel - a szakképzés információs rendszeréből megállapíthatóan - legalább hat hónapos időtartamban fennálló szakképzési munkaszerződést kötött duális képzőhely, illetve a 281. § (1) bekezdése szerinti foglalkoztató számára, és azt az ilyen duális képzőhely, illetve foglalkoztató számára a sikeres szakmai vizsgát követő tizenöt napon belül megküldi.”

A sikerdíj tehát abban az esetben érvényesíthető, ha a képzőhely rendelkezik az akkreditált vizsgaközpont által kiállított sikeres szakmai vizsgát tanúsító igazolással. Ez azért is lényeges, mert a sikerdíj igénylésével a duális képzőnek meg kell várnia az előbb említett igazolás-kiállítást. Amint ez megvan, a következő hónapban beadott bevallásban érvényesítheti a sikerdíjat. Konkrét példával élve ez a következőket jelenti. Abban az esetben, ha a duális képzőhely a képzésben résztvevő 2022. június 29.-i sikeres szakmai vizsgájáról kiállított igazolást 2022. július 10-én veszi át, úgy az adókedvezmény érvényesítésére 2022. július hónapban válik jogosulttá, azaz a 2022. július 1-től 2022. július 31-ig terjedő időszakról (augusztusban) beadott havi bevallásban érvényesítheti a sikeres szakmai vizsgához kapcsolódó adókedvezményt, miután az igazolás július hónapban áll rendelkezésére.

2022.07.04.

Munkavégzési kötelezettség alól mentesülés

Az Szkt a munkavégzési kötelezettség alól mentesülés eseteként a 84. § (6) bekezdésben kimondja, hogy a tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg. Amit a szakképző intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

Információink szerint vannak szakképző intézmények, amelyek kapacitáshiányra hivatkozva nem fogadják a végzős tanulókat, illetve képzésben résztvevőket. Felmerült a kérdés, hogy a duális képzőhely ilyen esetben hogy jár el helyesen, munkavégzésre kötelezheti-e a felkészítésből kimaradó szakmát tanulót.

Miután jogi szempontból az Szkt. rendelkezéseit a mentesülésre vonatkozóan kötelező jellegűnek kell tekinteni, alkalmazni is szükséges. Amennyiben a duális képzőhely nem biztosítja a mentesülést a fentiekben leírtak szerint, akkor jogsértően jár el. Éppen ezért nem lehet eltérni az Szkt.-ban foglaltaktól, tehát a mentesülést és az oktatást mindenképpen biztosítani szükséges.

2022.03.31.

ITM szakmai állásfoglalás olyan jogviszony esetén, amit nem az Mt. szabályoz

Megkaptuk az ITM szakmai állásfoglalását azon jogviszonyok kezelését illetően, amelyeket nem az Mt. szabályoz. A kérdést a saját dolgozók képzése Szkr. 248. § (1)-(2) bekezdése alapján történő megszervezésének nehézségei miatt fogalmaztuk meg, kifejezetten a szociális és vízügyi képzéseket érintően. A két levelet változatlan formában is továbbítjuk nektek, és a következőkben röviden összefoglaljuk a jogalkotó szakmai válaszát:

• A közalkalmazotti jogviszony megléte esetén az nem alakítható át munkaviszonnyá, a közalkalmazotti kinevezés nem módosítható annak érdekében, hogy a szakképzési munkaszerződés elemeit tartalmazza a munkaszerződéses munkaviszony esetéhez hasonlóan. Ugyanez vonatkozik az egyéb jogviszonyok (közszolgálati, egészségügyi szolgálati) esetére is.
• Nincs akadálya annak, hogy a saját közalkalmazotti jogviszonyban álló „munkavállalókkal” szakképzési munkaszerződést kössön a munkáltató.

Megjegyezzük, hogy a külön szakképzési munkaszerződés kötésének is vannak nehézségei (pl. bérfeszültség az ágazatban dolgozók között).

2022.03.25.

Erasmus program keretében teljesített szakirányú oktatás

Ezekre vonatkozóan egyeztettünk a Saldóval, a közösen kialakított véleményünket lent olvashatjátok.

Az Szkt. 76.§ (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a szakirányú oktatás teljesíthető külföldön is, ha az a szakmai oktatás célját szolgálja. A külföldi szakirányú oktatás időtartama a szakirányú oktatás teljes időtartamának az egynegyedét nem haladhatja meg. Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az ezekben való részvétel nagyszerű lehetőség, ugyanakkor csak a szakképzési partnerek (duális képzőhely, szakképző intézmény és szakmát tanuló) együttműködésével valósulhat meg, hiszen a szakmát tanuló munkaviszonyban van. Ezért a külföldi szakmai programon való részvétel alapja a duális képzőhely és az iskola egyeztetése és közös elhatározása.

1. Ha a szakképzési munkaszerződéssel rendelkező szakmát tanuló Erasmus programban vesz rész, a külföldön töltött időtartam alatti tanulmányainak teljesítése, illetve a részvétel elszámolhatósága a feladatvégzés tartalmától függ. Ehhez segítségképpen fontos szem előtt tartani, hogy a szakképző intézmény és a duális képzőhely közötti feladatmegosztásnak a képzési program az alapja.
   • Az Szkr. 252/B. § a) pontja alapján a szakmát tanuló mentesül a munkavégzési kötelezettség alól az olyan oktatási napokon, amikor a szakirányú oktatáshoz kapcsolódó tananyagelemet a szakirányú oktatás 223/A. § (2) bekezdése szerint közösen elfogadott képzési programja szerint a szakképző intézmény végzi. Tananyagelem alatt nem (feltétlenül) a korábbi elmélet-gyakorlat megosztásnál kialakított tematikai egységet értjük (a tanügyi dokumentumokban sem válik ketté az elmélet és a gyakorlat), hanem sokkal inkább a PTT-ben az adott szakirányú oktatáshoz tartozó tanulási területeket és tantárgyakat. Az Erasmus program idején teljesített feladatvégzés tartalmának megállapításakor az irányadó az Szkr. 252/B. § a) pontja: amennyiben az itt ismertetett, a képzési program szerint a szakképző intézmény megszervezésében leoktatandó tananyagelemet teljesítik a tanulók külföldön, adókedvezmény nem érvényesíthető – miután így ezen időszak iskolai oktatási napnak minősül.
   • Ha a tanuló a külföldön töltött időtartam alatt az egyébként a duális képzőhelyen végzendő, a szakirányú oktatásához kapcsolódó feladatokat lát el, az a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő teljesítésének betudható, ezáltal a szakmát tanuló munkabérre jogosult és a csökkentő tétel is érvényesíthető. Ebben az esetben javasolt, hogy az intézmény és a duális képzőhely közösen alakítson ki egy rendszert a szakirányú oktatás ezen része külföldön történő teljesítésének igazolására.
   • Ha szakirányú oktatásához kapcsolódó, külföldön végzett feladatok nem tudhatóak be a szakirányú oktatás duális képzőhelyen történő teljesítésének (de a képzés program alapján eleve nem a szakképző intézmény megszervezésében leoktatandó tananyagelemhez tartoznak), fennállhat az a lehetőség, hogy az intézmény a külföldi tartózkodás időtartamára a duális képzőhelytől kikéri a tanulót, aki mentesítést kér a duális képzőhelyen történő megjelenése alól, melyre a képzőhely a tanulónak a szabadág kiadásával, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítésével tud szabadidőt biztosítani. A duális képzőhelyen történő jelenlétre kiadott szabadság időtartamára a csökkentő tétel elszámolható. Amennyiben a duális képzőhely a külföldi tartózkodás idejére mentesíti a szakmát tanulót a munkavégzési kötelezettség alól, arról is dönthet az Mt. 146. § (2) bekezdése alapján, hogy a tanulót megilleti a munkabére, vagy igazolt nem fizetett távollétet biztosít – ez utóbbi esetben a csökkentő tétel sem számolható el.
     Fontos felhívni a duális képzőhely figyelmét, hogy a munkajogi és Tb.-jogi kategória (mentesség és igazolt nem fizetett távollét) önmagában nem rendezi azt a helyzetet, hogy a szakmát tanuló nem sajátítja el így a duális képzőhelyen megtanulandókat, képzési ideje azonban a külföldön töltött időszakkal rövidebb lesz.

2. Tanulószerződéses tanulók esetében a tanulói pénzbeli juttatás, az elszámolás, illetve az esetleges pótlás kérdése a következőképpen alakul:
   • A régi Szkt. 64. § (1) bekezdése értelmében a tanulót a pénzbeli juttatás a tanulószerződés alapján a tanulószerződés hatálybalépésének napjától, teljes hónapra illeti meg. A szakképző intézmény által igazolt hiányzás esetén a tanulószerződésben rögzített díjazást nem kell csökkenteni, hiszen azt csak a tanuló igazolatlan mulasztásával arányosan kell. Az Erasmus programban külföldi tanulmányúton résztvevő tanulók után csökkentő tétel azonban nem számolható el, miután nem teljesítik a képzőhelyen gyakorlati kötelezettségüket.
   • Amennyiben szükséges az elmaradt gyakorlat pótlása, szem előtt kell tartani a következőket: A régi Szkt. 26. § (3) bekezdése megállapítja, hogy az iskolai rendszerű szakképzésben a gyakorlati képzés – az összefüggő szakmai gyakorlat és az összefüggő szakmai gyakorlaton keletkezett mulasztás pótlása kivételével – csak a tanév szorgalmi időszakában szervezhető meg. Illetőleg a régi Szt. 39. § (4) bekezdése alapján a tanuló az igazolatlan mulasztást köteles pótolni (az igazoltat nem feltétlenül). Az igazolt hiányzás (melyre a tanulói pénzbeli juttatás jár) a nyári szünetben tehát nem pótolható, hacsak nem az összefüggő gyakorlattal összefüggésben keletkezett.

2022.03.08.

Kamarai garanciavállalás

1.Visszamenőleges hatállyal ki lehet-e állítani a kamarai igazolást? A visszamenőleges hatály (akár egy nap is) alkalmazhatósága azt feltételezi, hogy a kamara nem is próbált meg duális képzőhelyet keresni. Ez viszont ellentétes a kamarai garanciavállalás elvével és azon törvényi kötelezettségünkkel, hogy segítsük elő a szakképzési munkaszerződések megkötését és ennek érdekében ösztönözzük a gazdálkodó szervezeteket a szakképzésben való részvételre.

A fentiek miatt nem támogatom az igazolások visszamenőleges hatályú kiállítását. Az országosan egységes gyakorlat érdekében ezt tükröztük is a kamarai garanciavállalásra vonatkozó eljárásrendünkben, amelynek 5. §-át a mai nappal kiegészítettük a következő, (3)-as bekezdéssel (lásd melléklet):

„(3) Az igazolás csak olyan időszakra állítható ki, amelynek legkorábbi kezdési időpontja a szakképző intézményi kérelem kamarához történő beérkezésének napja.”

2. Az eljárásrend 4. §-át – szintén a mai nappal – kiegészítettük egy új, (4)-es bekezdéssel, ahol egyértelművé tettük, hogy igazolást ki kell állítani egyrészt a költségtérítéses szakirányú oktatás esetén, másrészt az Szkt. és az Szkr. által nem szabályozott esetekben is:

„(4) Ki kell állítani az igazolást a költségtérítéses szakirányú oktatás esetén is, továbbá akkor is, ha a szakképző intézmény az Szkt. és az Szkr. által nem szabályozott formában (például a Ptk. szerinti megállapodással) működik együtt a duális képzőhellyel a szakirányú oktatásban, azaz a tanuló, illetve képzésben részt vevő személy a szakirányú oktatásban nem szakképzési munkaszerződéssel vesz részt a duális képzőhelyen.”

2022.03.03

A felnőttképzési jogviszonyban szakmát tanulók szakirányú oktatása

• Az ITM álláspontja, hogy mivel a munkavégzés mértékét meghatározó szakképzési munkaszerződésnek összhangban kell lennie a felnőttképzési szerződésben előírt képzési időtartammal és óraszámmal, erre vonatkozóan az iskola és a vállalat által közösen kidolgozott képzési program a meghatározó. A kidolgozás és együttműködés során fontos, hogy a vállalat érvényt szerezzen annak, hogy a képzési programban meghatározott időtartamok alatt az általa megfelelőnek ítélt módon képes legyen a szakma megtanítására.
• Az ITM arról tájékoztatott, hogy a felnőttképzési szerződésben előírt tanulmányi idő (azaz óraszám) leteltével – attól függetlenül, hogy már nem tanul a képzésben résztvevő – munkát még végezhet a szakképzési munkaszerződés alapján. A munkaviszony a szakképzési munkaszerződés Szkt. 87. §-ban meghatározott megszűnéséig, illetőleg az Szkt. 88. §-a szerinti megszüntetéséig fennáll, azaz ez idő alatt munkavégzésre köteles a képzésben részt vevő személy. Ugyanakkor, ha a felek az eset valamennyi körülményének mérlegelésével úgy döntenek, a szakképzési munkaszerződést közös megegyezéssel meg is szüntethetik. (Megjegyzem ugyanakkor, hogy véleményem szerint továbbra is előfeltétele a szakképzési munkaszerződésnek vagy a tanulói jogviszony vagy a felnőttképzési jogviszony létrejötte, illetőleg megléte. Így azok megszűnése automatikusan maga után kell(ene) hogy vonja a szakképzési munkaszerződés megszűnését is.)
• A felnőttképzési jogviszonyban tömbösített duális képzés esetén 4-12 hétre megkötött szakképzési munkaszerződés esetében is alkalmazható az Mt. 125. §-a, azaz a munkaviszony megszűnésekor a munkáltató duális képzőhely által arányosan ki nem adott szabadság megváltása.

2022.02.24

„Nem saját munkavállalók képzésekor alkalmazandó munkabér mértéke”

1. Egy nem saját munkavállaló esetén egy átlagosan napi 2 órás duális képzésre létrejött szakképzési munkaszerződésben 25.000 és 42.000 Ft közé eső munkabért kell rögzíteni?

2. A 2021. július 1. előtt nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetén a 100%-os finanszírozás továbbra is (azaz 2022. január 1-től) alkalmazható-e, vagy 2022. január 1-jével a finanszírozás 50%-ra esik vissza [lásd Szkt. 128. § (5a) bekezdés hatályon kívül helyezése]?

Röviden a minisztérium válasza a következő:

1. Igen. (Megjegyzés: ez összhangban van a területi kamaráknak 2022. jan. 25-én „Nem saját munkavállalók képzésekor alkalmazandó munkabér mértéke” tárgyú körlevélben foglaltakkal, annak minisztériumi megerősítése.)

2. 2022. január 1-jével a finanszírozás 50%-ra esett vissza.

Az ITM részletes válasza:

„Hivatkozással a „Nem saját munkavállalók képzésekor alkalmazandó munkabér mértéke” tárgyú pontosítást kérő lenti levelükre, azzal kapcsolatosan – kérdései sorrendjében – az alábbi szakmai véleményemről tájékoztatom.

Első kérdésükkel kapcsolatosan tájékoztatom, hogy levelükben említett példa alapján az arányosítás megfelelő.

Második kérdésükkel összefüggésben tájékoztatom, hogy 2022. január 1. napjával hatályon kívül helyezett, a szakképzési törvényről szóló 2019. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Szkt.) 128. § (5a) bekezdése hiányában már nem alkalmazható a 2021. július 1. előtt nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetén a 100%-os finanszírozás, ugyanis az Szkt. nem tartalmaz erre vonatkozóan a továbbiakban átmeneti rendelkezést. E kérdésben a szociális hozzájárulásról szóló 2018. évi LII. törvény (a továbbiakban: Szocho tv.) sem rendelkezik eltérően.

Ahogy azt korábban is írtuk, az Szkt. 23. alcíme [Szkt. 104-108. §] 2021. december 31. napjáig tartalmazta a szakképzési hozzájárulás szabályait, amely 2022. január 1. napjától hatályon kívül lett helyezve az egyes törvényeknek a szakképzéssel és a felnőttképzéssel összefüggő módosításáról szóló 2021. évi LXXXIII. törvény 39. § 17. pontja által, ugyanakkor 2022. január 1. napjától az egyes adótörvények módosításáról szóló 2021. évi LXIX. törvény a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezményét megállapító új 17/A. alcímmel egészítette ki a szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvényt (a továbbiakban: Szocho tv.).

A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Jat.) 15. § (2) bekezdése alapján lehetne a továbbiakban is alkalmazni a 100%-os szabályt abban az esetben, ha az adónem ugyanaz – vagyis szakképzési hozzájárulás - lenne. Mivel azonban a szakképzési hozzájárulást az Országgyűlés 2022. január 1. napjától megszüntette, így ez a Jat. 15. § (2) bekezdés sem alkalmazható.

Annak ellenére, hogy a duális képzőhelyek szempontjából ez a finanszírozás bevételként funkcionál, jogi szempontból ez egy adókedvezmény, amelynek adópolitikai célja a szakképzési munkaszerződésből fakadó terhek ellentételezése. Maga az adópolitikai cél ugyanakkor nem szűnt meg azáltal, hogy az Országgyűlés 2022. január 1. napjától a Szochotv.17/A. §-on keresztül biztosítja azt.

Figyelemmel azonban arra, hogy ez egy új adónem – azaz a szakirányú oktatás és a duális képzés adókedvezménye –, az Országgyűlés alkotmányossági szempontból az Alaptörvénybe nem ütköző módon szüntette meg a korábbi 100 %-os kedvezményt a 2021. július 1. napját megelőzően a nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések esetében.

Fentiekben foglaltakat támasztja alá a Szocho tv. 36/E. §-a is, amely szerint „A 2022. február 1-jétől szakképzési hozzájárulás adónemre befizetett bevételt szociális hozzájárulási adóként kell nyilvántartani, a fennálló követeléseket és kötelezettségeket a szociális hozzájárulási adó terhére kell rendezni.”.

E tekintetben a duális képzőhely, mint munkáltató három megoldással élhet a 2021. július 1. napját megelőzően a nem saját munkavállaló felnőttekkel megkötött szakképzési munkaszerződések vonatkozásában. Egyrészről hagyja kifutni ezeket a szakképzési munkaszerződéseket, másrészről felmondhatja, harmadrészről pedig az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján a tanulóval, illetve a képzésben részt vevő személlyel együtt módosítva a szakképzési munkaszerződést tudná csökkenteni a munkabért.

2022.02.03

Szkt. 83. § (7) bekezdés alkalmazása, miután az Szkr. 253. § (4) bekezdése hatályon kívül lett helyezve

Számos megkeresést kaptunk azzal kapcsolatban, hogy alkalmazható-e az Szkt. 83. § (7) bekezdése azt követően, hogy az Szkr. 253. § (4) bekezdése hatályon kívül lett helyezve. Az ITM-től az alábbi szakmai véleményt kaptuk a témában:

„A továbbiakban … az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján továbbra is csökkenthető a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony időtartamával arányosan a szakképzési munkaszerződés alapján járó szabadság, munkabér és egyéb juttatás. Ez a rendelkezés pontosabb az Szkr. korábbi 253. § (4) bekezdésénél, így a gyakorlati alkalmazás során is egyértelműbben, a többi vonatkozó szabállyal koherensebb módon rendezi az időarányos csökkentés lehetőségét.”

Az ITM válasza nem részletezi az arányosítás módját. Ezzel kapcsolatban azonban fontosnak tartjuk pontosítani, hogy mi az MKIK szakmai véleménye a témában.

Az arányosítás kiindulópontja az, hogy a 100% a heti 40 órás munkaviszony, ehhez kell viszonyítani a szakképzési munkaszerződés alapján létrejövő munkaviszony tényleges időtartamát.

Például a nem saját munkavállalók munkabérének kiszámításakor a teljes munkabért (100 000-168 000 Ft) a teljes (40 órás) foglalkoztatásra lehet az Szkt. 83. § (7) bekezdése alapján kifizetni. Az ehhez viszonyított aránynál a duális képzőhely figyelembe veheti

a) a heti munkaidő beosztást, amennyiben az egyenletes, illetve

b) a kéthetes munkaidőkeret alapján átlagolt vagy

c) a felnőttképzési szerződésben / képzési programban megadott adatok alapján egy hétre átlagolt óraszámot.

Így tudja megállapítani a heti munkaidőt, és a munkaidőhöz arányosított bért, egyéb juttatást és szabadságot.

Ha tehát a fentiek alapján egy hétre pl. 40 helyett csak 10 óra esik, akkor a munkabér 100 eFt/4=25 eFt és 168 eFt/4=42 eFt közötti összeg kell hogy legyen.

2022.01.31.

2022. január 15-én hatályba lépett a felnőttképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 11/2020. (II. 7.) kormányrendelet és a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet módosításáról szóló 12/2022. (I. 14.) kormányrendelet.

Ennek legfontosabb rendelkezése a szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) kormányrendelet (Szkr.) kiegészítése újabb átmeneti szabályokkal, melyeknek megfelelően

1. A 170-177/C. § szerinti juttatásoknak (ösztöndíj, egyszeri pályakezdési juttatás és támogatás, rendvédelmi alapösztöndíj) a 800/2021. (XII. 28.) kormányrendeletben megállapított szabályait a 2022. szeptember 1-jével kezdődő tanévtől kell alkalmazni, a 2022. január 1. és 2022. augusztus 31. közötti időszakban azokat a 12/2020. (XII. 28.) kormányrendelet 2021. december 31-én hatályos rendelkezése szerint kell folyósítani azzal, hogy azok alapjaként a 2021/2022. tanév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegét kell figyelembe venni.
2. A szakképzési munkaszerződés alapján kifizetett munkabérre és egyéb juttatásra vonatkozóan a korábban a 800/2021. (XII. 28.) kormányrendeletben megállapított szabályokat a 800/2021. kormányrendelet hatálybalépésekor (azaz 2021. december 29-én) már megkötött szakképzési munkaszerződésekre is alkalmazni kell.

2022.01.18.

ITM szakmai válasza az iskolai szünetekre vonatkozóan

• A szakképzési munkaszerződés alkalmazása során a duális képzőhelynek munkáltatóként figyelemmel kell lennie a szabadságok kiadásakor az őszi, téli, tavaszi és nyári szünet rendjére, azaz elsődlegesen akkor kell kiadnia a szabadságokat.
• A szakképzésben is a köznevelési tanév rendjének megfelelően kell haladni az év során. Részletes szabályozás határozza meg, hogy az egyes szünetek kapcsán mikor van a szünet előtti utolsó, valamint a szünet utáni első tanítás nap, így tehát a szünet maga nem minősül oktatási napnak.
• Az iskolai szünetre, mivel az beosztás szerinti munkanap, és a fentieknek megfelelően nem oktatási nap, szabadság adható ki és elszámolható a normatíva.
• Fontos, hogy ez nem vonatkozik a rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt elrendelt rendkívüli szünet esetére, amely (ha iskolai napra esik) oktatási napnak minősül. Amennyiben az elrendelt rendkívüli szünet oktatási napra esik, nem számolható el normatíva, viszont abban az esetben, ha olyan napra esik, amikor a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy egyébként a duális képzőhelynél van, elszámolható lesz a normatíva. Ugyanakkor az utóbbi esetben kiadható a tanuló, illetve a képzésben részt vevő számára szabadság.

2022.01.10.

A szakképzéssel összefüggő módosításról szóló 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet

A december 28-i Magyar Közlönyben jelent meg az egyes kormányrendeleteknek a szakképzéssel összefüggő módosításáról szóló 800/2021. (XII. 28.) Korm. rendelet.

A legfontosabb tudnivalók:

• leköveti az szhj. 2022. január 1-re visszadátumozott kivezetését (július 1. helyett) és január 1-jétől hatályon kívül helyezi a 12/2020-as kormányrendeletben a finanszírozás vonatkozó rendelkezéseit, új számítási alapot határoz meg mind a szakképzési ösztöndíjra, mind az egyszeri pályakezdési támogatásra, mind az SZMSZ alapján fizetendő munkabérre.
• Nem a minimálbér alapján kell 2022. január 1-jétől kiszámítani ezeket, hanem a költségvetési törvényben megállapított önköltség egy hónapra eső összegéből (1.200.000 Ft/12 = 100.000 Ft a 167.400 forint, illetőleg a 2022-től érvényes 200.000 Ft helyett) ,emiatt változtattak a szorzókon, de nem a szakmaszorzókon, hanem az ösztöndíj, a pályakezdési támogatás és a munkabér szorzóin (százalékos meghatározásán), amelyeket megemeltek, de mivel alacsonyabb a bázis (167.400 helyett 100.000), mindenhol ugyanaz az összeg jön ki 2022-ben is, mint ami 2021-ben volt. Magyarán a munkabér 2022-ben is 100.000 és 168.000 Ft között állapítandó meg, pontosították az akkreditált vizsgaközponttá válás szabályait és új végrehajtási szabályokat hoztak a szakképző intézmény gazdálkodására.

2022.01.03

Tanulószerződés és szakképzési munkaszerződés a befejező évfolyamon

Nagyon fontos kiemelni, hogy a kétfajta végzős, szakmát, illetve kifutó rendszerben szakképesítést tanuló esetében a két szerződésfajta más-más jogviszonyon alapul. Tanulószerződés esetében nincs munkaviszony (meghatározó a tanulói jogviszony, az OKJ-szakképesítést tanuló a szakmai gyakorlatát tölti a cégnél), nincs munkabér (ebből kifolyólag távolléti díj sem), nincs munkavégzési kötelezettség és ez alóli mentesülés, nincs szabadság. A képzés körülményeire vonatkozóan a régi Szkt. 2019. december 31-én hatályos szabályait kell alkalmazni (így egyebek mellett a tanulói pénzbeli juttatásra, a pihenőnapokra, a tanulószerződés megszűnésére). Tanulószerződés alapján csak a gyakorlati képzés napjaira hívható be a tanuló, semmi egyébre (pl. nyári szünet napjaira, gyakorlati képzéssel nem érintett napokra, vizsganapokra) nem. Ez fontos körülmény, amikor a duális képzőhely dokumentálni szeretné a befejező évfolyam speciális napjait (ballagás, vizsgafelkészülés, vizsga).

Az elszámolást illetően viszont azonos a módszertan a szakképzési munkaszerződéssel. Az iskolai oktatási napokon és a munkabérre (tanulószerződés esetében tanulói pénzbeli juttatásra) nem jogosító munkanapokon kívül minden munkanap elszámolható. Így amikor tanulónak nincs megjelenési kötelezettsége a képzőhelyen, de nem iskolai oktatáson van, az adókedvezmény elszámolható. Ez a tanulószerződés esetében akár hosszabb időszakot is jelenthet (pl. az összefüggő szakmai gyakorlaton kívül a teljes nyári szünetet, vagy a vizsgát megelőző időszakot).

Fontos azt is szem előtt tartani, hogy a mindkét szerződés esetében a lezárás két módon történhet: egyrészt a törvény erejénél fogva (megszűnés automatikusan, minden beavatkozás nélkül), másrészt a felek akaratából (megszüntetés). A két időpont eltérhet egymástól.

1. A vizsgát megelőző időszak és vizsga napjai

Szakképzési munkaszerződés

Közvetlenül a szakmai vizsgát megelőzően biztosítani kell a vizsgára való felkészülést:

Szkt. 84. §

(6) (…) A tanulót, illetve a képzésben részt vevő személyt a szakmai vizsga előtt a szakmai vizsgára való felkészülés céljából egy alkalommal legalább tizenöt munkanap egybefüggő felkészülési idő illeti meg, amelyet a szakképző intézményben vagy a duális képzőhelynek a szakképző intézménnyel kötött megállapodása alapján vállalati képzőközpontban, vagy olyan képzőközpontban kell eltölteni, amiben a szakképzési centrum tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A vizsga napján vagy napjain is mentesül a munkavégzés alól a szakmát tanuló az Szkr. 252/B. § c) pontja alapján. Az IKK honlapján megjelent tájékoztatás alapján a szakmai vizsga napja elszámolható, adókedvezmény érvényesíthető rá. A Szocho tv. értelmében ugyanis csak a szakképző intézményben teljesített oktatási napok kivételek ez alól, a szakmai vizsga napja pedig nem számít oktatási napnak.

Miután az egybefüggő 15 munkanap mentesülési idő a szakmai vizsgára való felkészülést szolgálja, melynek az írásbeli és a szóbeli alkalom is része, a korábbi időpont, azaz a vizsgafolyamatot megkezdő írásbeli vizsga előtt kell kiadni a jogszabályban előírt időtartamot.

A ballagás szakmai véleményünk szerint az Szkr. 252/B. § b) pontja alapján szintén mentesülés a munkavégzés alól, mert ez egy a szakképző intézmény által szervezett olyan rendezvény, amelyen minden tanuló, illetve képzésben részt vevő személy részvétele kötelező. Mint ilyen, munkabérre és adókedvezményre jogosító (elszámolható) munkanap.

Tanulószerződés

Közvetlenül a szakmai vizsgát megelőzően a vizsgára való felkészülés a következőképpen alakul:

Régi Szkt. 66. §

(2) A gyakorlati képzésben részt vevő tanuló a tanulmányokat befejező komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vehet részt. A gyakorlati képzésben részt vevő tanulót ebben az esetben is, egy alkalommal legalább tíz nap egyéni felkészülési idő illeti meg. Az egyéni felkészülési időt közvetlenül a komplex szakmai vizsga előtt, az e bekezdés szerinti gyakorlati képzés idejének terhére, összefüggően kell kiadni.

(A 10 nap egyéni felkészülési időt tehát abban az esetben szükséges külön biztosítani, ha a teljesített gyakorlaton felül a tanuló a komplex szakmai vizsga előtt a vizsgára való felkészülés céljából, a gyakorlati képzést szervező vagy folytató szervezettel történt megállapodás alapján gyakorlati képzésen vesz részt. Egyébként a gyakorlati képzési óraszám leteltét követően már amúgy sem kellene megjelennie a képzőhelyen. Ettől függetlenül a tanulót teljes hónapra illeti meg a tanulói pénzbeli juttatás.)

Tanulószerződés alapján csak a gyakorlati képzés napjaira hívható be a tanuló, így a vizsganapokra eleve nem. Ugyanakkor, mivel a tanuló nem munkavállaló, a fenti mentesülési esetek itt nem értelmezhetőek. Ugyanezért az „igazolt, fizetett távollét” TB-kategória sem alkalmazható. Tanulószerződés alapján a tanulói pénzbeli juttatás teljes hónapra jár, függetlenül attól, hogy a tanuló hány napot van a képzőhelyen.

Miután a Szocho tv. fogalmait az elszámolásra vonatkozóan itt is alkalmazni kell, azt kell figyelembe venni, hogy a befejező évfolyam végén mikor beszélünk oktatási napról: mivel sem a vizsga esetében (lásd IKK szakmai vélemény), sem a ballagás esetében (a szakképzési munkaszerződésnél megfogalmazott mentesülés analógiájára) nincs így, ezért az adókedvezmény érvényesíthető.

2. Jogviszonyok és a szerződések

Szakképzési munkaszerződés

A szakképzési munkaszerződés a törvény erejénél fogva megszűnik az Szkt. rendelkezései szerint:

„87. §

(1) A szakképzési munkaszerződés megszűnik

a) a tanulói jogviszony, illetve a felnőttképzési jogviszony megszűnésétől számított harmincadik napon, ha a tanuló, illetve a képzésben részt vevő személy tanulmányait más szakképző intézményben nem folytatja,

b) a szakmai vizsga sikeres letétele hónapjának utolsó napján”

Sikertelen vizsga

Ha nem beszélhetünk sikeres szakmai vizsgáról (megbukik a vizsgán a tanuló), a szakképzési munkaszerződés megszűnése a jogviszonyhoz kapcsolódhat. Ezzel kapcsolatban az Szkt. kimondja a következőket:

„56. §

Megszűnik a tanulói jogviszony

a) ha a tanulót másik szakképző intézmény vagy köznevelési intézmény átvette, az átvétel napján,

b) az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján, kivéve, ha a tanuló az utolsó évfolyamot követő első szakmai vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesz, akkor a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

c) ha a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és

ca) a tanuló a tanulmányait nem kívánja a szakképző intézményben tovább folytatni, a bejelentés tudomásulvételének napján”

A tanulói jogviszony tehát, függetlenül a vizsga eredményétől, azaz sikertelen vizsgánál is a szakmai vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, és az ettől számított 30. napon a szakképzési munkaszerződés is. Nem feltétlenül szükséges tehát külön megszüntetni, de a felek akaratából, közös megegyezéssel ettől eltérő (korábbi) időpontban, például a sikertelen vizsga napjával is lehetséges.

Tanulószerződés

A tanulószerződésnél főszabály, hogy a 2020. május 31. előtt létesített tanulói jogviszony és a tanulói jogviszonyból fakadó, vagy arra tekintettel jogszabály alapján a tanulót megillető, illetve terhelő jogok és kötelességek teljesítésére vonatkozóan egyes jogszabályok (többek között a régi Szkt. és az Nkt.) 2019. december 31-én hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.

A régi Szkt. alapján

„49. §

(1) A tanulószerződés megszűnik

a) ha a tanuló a befejező szakképző évfolyamot sikeresen teljesíti, az első, második szakképesítés esetén a második komplex szakmai vizsga utolsó napján,

b) a szakképző iskolából való kizárással, vagy a tanulói jogviszonynak a nemzeti köznevelésről szóló törvényben szabályozott esetekben történő megszűnésének napján, amennyiben a tanuló az iskolai tanulmányait harminc napon belül más szakképző iskolában nem folytatja”

Sikertelen vizsga

Ha nem beszélhetünk sikeres szakmai vizsgáról (megbukik a vizsgán a tanuló), a tanulószerződés megszűnése a jogviszonyhoz kapcsolódhat.

Az Nkt. a következőképpen rendelkezik a tanulói jogviszonyról:

„53. §

2) Megszűnik a tanulói jogviszony

e) szakiskolában, ha

ea) a tanuló jelentkezik szakmai vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését követő első szakmai vizsgaidőszak utolsó napján,

eb) a tanuló nem jelentkezik szakmai vizsgára vagy képesítő vizsgára, az utolsó évfolyam elvégzését igazoló bizonyítvány kiállítása napján,

ec) a tanuló tanulmányainak folytatására egészségileg alkalmatlanná vált és az iskolában nem folyik másik megfelelő szakképzés, a tanuló nem kíván továbbtanulni, vagy a továbbtanuláshoz szükséges feltételek hiányában nem tanulhat tovább, az alkalmatlanságot megállapító dokumentumnak az iskola tudomására jutásától számított nyolcadik napon,

h) a tankötelezettség megszűnése után - ha a szülő a tanuló egyetértésével, nagykorú tanuló esetén a tanuló írásban bejelenti, hogy nem folytatja tanulmányait az iskolában -, a bejelentés tudomásulvételének napján,

(4) Megszűnik a tanuló tanulói jogviszonya - a tanköteles tanuló kivételével - ha az iskola kötelező foglalkozásairól a jogszabályban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.”

Az eredménytelen vizsgánál tehát a vizsgára való jelentkezésnek van jelentősége, ennek megvalósulása határozza meg a tanulói jogviszony, és ezzel összefüggésben a tanulószerződés megszűnésének időpontját.

Amennyiben hiányzás vagy saját döntés okán szűnik meg a jogviszony, ez esetben is él a 30 nap türelmi idő (annak érdekében, hogy a tanuló a tanulmányait esetleg folytathassa), azonban ennek letelte után, ha a döntés véglegessé válik, a tanulószerződés is megszűnik visszamenőlegesen, a tanulói jogviszony megszűnésének napján.

2022.05.02.