A magyar weboldalak és mobilalkalmazások jelentős része továbbra sem felel meg maradéktalanul az akadálymentességi követelményeknek. A digitális hozzáférhetőség hiánya nemcsak a fogyatékossággal élő felhasználókat zárhatja ki az online szolgáltatásokból, hanem a vállalkozások számára komoly jogi és üzleti kockázatot is jelenthet.
A digitális akadálymentesítés az elmúlt években egyre fontosabb gazdasági és társadalmi kérdéssé vált. A weboldalak, mobilalkalmazások és egyéb digitális szolgáltatások fejlesztésekor ugyanis nem elegendő azt biztosítani, hogy egy felület technikailag működjön: annak a különböző fogyatékossággal élő felhasználók számára is hozzáférhetőnek és használhatónak kell lennie. A témára a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége (MVGYOSZ), a Precognox Kft. és az Informatika a Látássérültekért Alapítvány (INFOALAP) közös, „Digitális megújulás – Szintet lépni az akadálymentességben” című konferenciája is felhívta a figyelmet. A rendezvényen a jogi megfelelés, a tesztelési módszerek és az ESG-szempontok mellett a gyakorlati akadálymentesítés lehetőségeiről is szó esett.
Akár 500 millió forintos bírságkockázat is felmerülhet
A vállalkozások számára az akadálymentesség nem csupán társadalmi felelősségvállalási kérdés. A konferencia szakértői arra hívták fel a figyelmet, hogy a jogszabályi követelményeknek nem megfelelő digitális szolgáltatások esetében jelentős szankciós kockázattal is számolni kell. Az INFOALAP tájékoztatása szerint a gazdasági szektorban a javítási felszólítás figyelmen kívül hagyása akár 500 millió forintos bírságot is maga után vonhat. A tényleges korrekcióhoz szükséges idő és költség természetesen az adott weboldal vagy alkalmazás állapotától és a feltárt problémák számától függ. Mindez különösen fontos lehet azoknak a vállalkozásoknak, amelyek közvetlenül a fogyasztóknak kínálnak termékeket vagy szolgáltatásokat digitális csatornákon keresztül. Egy webáruház, online ügyintézési felület vagy mobilalkalmazás akadálymentessége így nemcsak informatikai, hanem megfelelési és üzleti kérdéssé is válik.
Mit jelent az akadálymentesség a gyakorlatban?
Egy akadálymentes digitális felület célja, hogy a felhasználó fogyatékosságától függetlenül hozzáférhessen az információkhoz és igénybe vehesse a szolgáltatásokat. A látássérült felhasználók számára például különösen fontos, hogy a weboldalak megfelelően működjenek képernyőolvasó programokkal. Ugyanígy jelentősége van a billentyűzettel történő navigációnak, a megfelelően kialakított űrlapoknak, a képek alternatív szövegeinek, a megfelelő kontrasztnak és a logikus, következetes felépítésnek. Az MVGYOSZ szakmai vezetője, Ollé-Németh Orsolya szerint a digitális akadálymentesítés a látássérült emberek önálló életvitelének egyik alapfeltétele, és lehetővé teszi számukra, hogy a látó felhasználókkal egyenlő eséllyel használják többek között az online közszolgáltatásokat, a banki felületeket és a webáruházakat.
Nem érdemes csak a fejlesztés végén ellenőrizni
A konferencia egyik fontos üzenete, hogy az akadálymentességet nem célszerű utólagos javításként kezelni. A Precognox szakértője szerint már a tervezéstől egészen a kész digitális termék átadásáig folyamatosan szükség van az ellenőrzésre. Ez a vállalkozások számára azért is lényeges, mert egy utólagos, teljes körű akadálymentesítési projekt jelentős többletköltséggel járhat, miközben az akadálymentességi szempontok már a tervezési és fejlesztési folyamatba beépítve hatékonyabban kezelhetők. A szakértők szerint a korszerű, automatizált ellenőrzési megoldások mellett a tényleges felhasználói tesztelésnek is fontos szerepe van. Az automatizált eszközök ugyanis számos technikai problémát képesek feltárni, de nem minden használhatósági akadály azonosítható kizárólag gépi ellenőrzéssel.
Az akadálymentesség az ESG-ben is megjelenik
A digitális hozzáférhetőség egyre szorosabban kapcsolódik az ESG-szemlélethez is. A társadalmi szempontokat jelentő „S” pillér részeként az akadálymentesség azt is megmutatja, hogy egy vállalkozás mennyire veszi figyelembe az eltérő szükségletű felhasználókat. Az MVGYOSZ által ismertetett konferencián arra is felhívták a figyelmet, hogy a társadalmi felelősségvállalás a piaci és befektetői elvárások változásával egyre inkább a vállalati működés részévé válik. A vállalkozások számára ezért az akadálymentesítés nem feltétlenül pusztán kötelezettségként értelmezendő. Egy jól használható, mindenki számára hozzáférhető digitális felület szélesebb ügyfélkört érhet el, javíthatja a felhasználói élményt, és hozzájárulhat egy vállalkozás digitális szolgáltatásainak minőségéhez.
Mit tehet egy vállalkozás?
Az első lépés a jelenlegi digitális felületek állapotának felmérése lehet. Érdemes ellenőrizni, hogy a vállalkozás honlapja és az általa használt digitális szolgáltatások mennyiben felelnek meg az akadálymentességi követelményeknek. A szakmai szervezetek szerint a folyamatban egyaránt szerepe lehet az automatizált technikai vizsgálatoknak, a szakértői auditnak és a tényleges felhasználói tesztelésnek. Az INFOALAP például több mint 15 éve nyújt tanácsadói és tesztelői szolgáltatásokat a közszféra és a gazdasági szereplők számára, többek között látássérült informatikai szakemberek bevonásával. A digitális akadálymentesség tehát egyszerre jogi, üzleti és társadalmi kérdés. A vállalkozások számára pedig egyre fontosabb, hogy ne csak akkor foglalkozzanak vele, amikor már kifogás vagy hatósági intézkedés érkezik, hanem a digitális fejlesztések természetes részeként kezeljék.
Forrás: Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetsége