Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az szabkam.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Kormányrendelet a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről

2021. március 19.

Megjelent a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság tevékenységéről szóló 115/2021. (III.10.) Korm.rendelet (továbbiakban: Rendelet). A rendelet főbb rendelkezései az alábbiakban kerültek összefoglalásra.

A rendeletben a munkaügyi ellenőrzéssel kapcsolatban többek között arról rendelkeznek, hogy a foglalkoztatónak kell bizonyítania az ellenérték hiányát, valamint azt, hogy a munkavégzés alapjául szolgáló szerződés nem a munkaviszony leplezésére irányul. A munkaügyi bírságra (melynek legkisebb összege 30.000,- Ft), a rendezett munkaügyi kapcsolatok feltételeire vonatkozóan is részletes szabályokat tartalmaz.

 

Főbb rendelkezések kiemelve:

 

  1. Az új törvény szerint 2021. március 1-től a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság ellenőrzi, hogy a foglalkoztató eleget tesz-e a munkaviszonyra vonatkozó jogszabályok minimumkövetelményeinek . Minimumkövetelménynek kell tekinteni a foglalkoztatásra vonatkozó jogszabályok azon rendelkezéseit, amelyektől a felek nem térhetnek el. Tipikusan a minimumszabályok közé tartoznak a jognyilatkozatokra, azok kötelező tartalmára, a jogszabály szerinti kötelező munkaidőre, pihenőidőre, ezek nyilvántartására, vagy a munkabérre és igazolások kiadására, elszámolásra irányadó kötelező rendelkezések.
  2. A foglalkoztatás felügyeleti hatóság eljárásában ügyfélnek számít az a foglalkoztató, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, vagy akivel szemben hatósági eljárást indítottak, és az a Magyarországon letelepedett vagy külföldi munkáltató is, aki közösségi jogszabályon alapuló adatszolgáltatásra kötelezett.
  3. Az eljárás – ahogy eddig is – kizárólag hivatalból indulhat, saját hatósági ellenőrzését nem kérheti a foglalkoztató. Az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény („Ákr.") szabályain túl az ellenőrzés során a hatóság jogosult:

– az ellenőrzés helyszínén található biztonsági berendezések által rögzített felvételek és a foglalkoztatás területére való be- és kilépést rögzítő berendezések adatainak megtekintésére, valamint azokról másolat készítésére,

– az ellenőrzéssel érintett személyek személyazonosságának igazoltatással történő megállapítására, adóazonosító jelének és TAJ számának használatára, és e személyektől az ellenőrzéshez szükséges felvilágosítás kérésére, továbbá tanúként történő meghallgatására.

  1. Az ellenőrzés során a hatóság jogosult a foglalkoztató és a foglalkoztatott közti, valamint a foglalkoztatottnak munkavégzés céljából történő átengedése alapjául szolgáló jogviszony és a tényleges foglalkoztatás jogviszony alapján létrejött kapcsolat minősítésére. A tényleges foglalkoztató azonosíthatatlansága esetén – ellenkező bizonyításig – a hatóság jogosult a foglalkoztató személyének vélelem alapján történő megállapítására. E szerint a foglalkoztató – a következő sorrend szerint – az,

a) aki a munkahelyen tevékenységet folytató felek közötti szerződésben foglaltak szerint a tevékenység összehangolásáért felelős,

b) aki a tevékenységet a munkahelyen ténylegesen irányítja,

c) akinek a területén a munkavégzés folyik

  1. Az új törvény alapján a hatóság általános hatáskörrel rendelkezik. A hatóság hatáskörének részletszabályait a végrehajtási rendelet határozza majd meg. A hatóság előzetes értesítés, és engedély hiányában továbbra is ellenőrizhet, ahogy korábban is.
  2. Jogszabálysértés esetén a szokásos közigazgatási szabályszegések esetén kiszabható szankciókon felül (pl. figyelmeztetés, tevékenység végzésétől történő eltiltás) a hatóság alkalmazhatja a további foglalkoztatás megtiltását, és továbbra is kiszabhat munkaügyi bírságot. Külön kormányrendelet a munkaügyi bírság kötelező alkalmazását írhatja elő.
  3. Az elévülés a hatóság tudomásszerzésétől számított 1 év a szankciók alkalmazására, a korábbi 3 év helyett. (kivéve, ha a jogszabálysértés a hatósági ellenőrzés megkezdésekor folyamatosan fennáll, vagy ha a bíróság, illetve a felügyeleti szerv a hatóságot új eljárás lefolytatására kötelezte – ez esetben az elkövetéstől számított 3 év elteltével is alkalmazható szankció.)
  4. Ha a foglalkoztató a munkaviszony létesítésével kapcsolatos bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság megállapítja a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását, és kötelezi a foglalkoztatót a bejelentési kötelezettség teljesítésére.  Ha a foglalkoztató ezen bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, a hatóság a foglalkoztatásra irányuló jogviszony fennállását – az általános teljes napi munkaidő figyelembevételével – a szabályszegés megkezdésétől visszamenőleg számított harmincadik naptól maga állapítja meg.
  5. A hatóság által vezetett nyilvántartás ugyanazokat az adatokat tartalmazza, mint eddig. Ezeken felül tartalmazza az adószámmal nem rendelkező természetes személyt foglalkoztató természetes személyazonosító adatait, lakcímét, és adóazonosító jelét is.  A hatóság a foglalkoztató céges adatait a NAV-tól kapja meg.
  6. A részletszabályokat az új törvény nem rögzíti. Többek között a bírság kiszabásának kötelező esetei és a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény szerinti ellenőrzési irányelv (ellenőrzés tevékenység közzétett listája) sem szerepel a jogszabály szövegében.

Kapcsolódó tartalmak

Tudjon meg többet.