A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) a kisadózók magasabb társadalombiztosítási jogosultságát, az alacsony bevételű önfoglalkoztatók célzott támogatását, valamint a működő vállalkozói vagyon adómentességét szorgalmazza. A kamara a társadalmi egyeztetés keretében benyújtotta javaslatait a Pénzügyminisztériumnak.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöksége megtárgyalta és elfogadta a kisadózó vállalkozások tételes adójának (KATA), valamint a vagyonadó tervezetéhez kapcsolódó módosító javaslatokat. A kamara célja, hogy a szabályozás az arányos közteherviselés mellett ösztönözze a legális vállalkozói tevékenységet, és ne veszélyeztesse a hazai vállalkozások működéséhez, foglalkoztatásához és fejlődéséhez szükséges forrásokat.
Magasabb befizetéshez magasabb társadalombiztosítási jogosultságot javasolnak
Az MKIK elfogadhatónak tartja, hogy a vállalkozásoktól származó bevételeket magasabb közteher terhelje, ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a többletbefizetés a társadalombiztosítási jogosultságokban is megjelenjen. A tervezet szerinti, a vállalkozásoknak történő számlázáshoz kapcsolódó 15 százalékos kiegészítő adó ugyanis önmagában nem növelné a kisadózók társadalombiztosítási ellátásainak alapját. A főfoglalkozású kisadózóknál ez 2027-ben havi 317 ezer forint maradna akkor is, ha a vállalkozó a tételes adón felül jelentős többletadót fizet. A kamara ezért azt javasolja, hogy a kiegészítő adó meghatározott része növelje az ellátási alapot, ezáltal a későbbi nyugdíj és a pénzbeli egészségbiztosítási ellátások alapját is.
Célzott adózási lehetőség az alacsony bevételű önfoglalkoztatóknak
Az MKIK egy úgynevezett „szociális KATA” bevezetésének megvizsgálását is kezdeményezi. Ez azoknak jelenthetne segítséget, akik élethelyzetük, lakóhelyük vagy munkaképességük miatt korlátozottan tudnak munkaviszonyban dolgozni, vállalkozóként pedig alacsony bevételt érnek el. A lehetséges érintettek között szerepelhetnek a kistelepüléseken lakossági szolgáltatásokat végző vállalkozók, a más jogcímen nem biztosított, gyermeküket nevelő szülők, a hozzátartozójukat ápolók, valamint a megváltozott munkaképességűek. A kamara korábbi vitaanyagában szereplő modell évi legfeljebb 6 millió forintos bevételig biztosítana lehetőséget erre az adózási formára. Évi 3 millió forintos bevételig havi 50 ezer forintos tételes adóval, az ezt meghaladó, 3 és 6 millió forint közötti bevételi részre pedig további 15 százalékos közteherrel számolna. A részletes feltételeket úgy kellene kialakítani, hogy a konstrukció valóban a rászorulókat segítse, és ne váljon adóoptimalizálási eszközzé.
A működő vállalkozói vagyon mentesülhetne a vagyonadó alól
A vagyonadó tervezetével kapcsolatban az MKIK azt hangsúlyozza, hogy különbséget kell tenni a magáncélú, illetve befektetési vagyon és a gazdaságban ténylegesen működő vállalkozói tőke között. A vállalkozások értékét gyakran termelőeszközök, ingatlanok, készletek, technológiai beruházások és a napi működéshez szükséges forgótőke adja. Ezek az eszközök a termelést, a foglalkoztatást és a fejlesztéseket szolgálják, de nem feltétlenül jelentenek szabadon felhasználható pénzt a tulajdonos számára. A vagyonadó megfizetése ezért akár osztalékkivételre, hitelfelvételre vagy tulajdonrész értékesítésére is kényszerítheti az érintetteket. A kamara elsődleges javaslata, hogy a tényleges magyarországi gazdasági tevékenységet szolgáló vállalkozói vagyon mentesüljön a vagyonadó alól. Ez a közvetlenül vállalkozási célra használt vagyont, valamint a működő gazdasági társaságokban fennálló tulajdoni részesedéseket is érintené.
Amennyiben a mentesség nem valósítható meg, az MKIK alternatív megoldásként adóbeszámítási rendszer bevezetését javasolja. Ennek keretében a társasági részesedésre jutó vagyonadót csökkenthetné a vállalkozás által megfizetett társasági adó vagy kisvállalati adó (KIVA), továbbá a foglalkoztatáshoz kapcsolódó meghatározott adók és járulékok tulajdoni hányaddal arányos része. A beszámítás legfeljebb az adott részesedésre jutó vagyonadó összegéig terjedhetne.
A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kész szakmai elemzéseivel és a vállalkozói tapasztalatok összegzésével részt venni a javaslatok további kidolgozásában. A cél olyan szabályozás kialakítása, amely az arányos közteherviselés mellett támogatja a legális önfoglalkoztatást, és megőrzi a hazai vállalkozások fejlődéséhez szükséges pénzügyi forrásokat.
Forrás: Magyar Kereskedelmi és Iparkamara