Vállalkozóként előfordul, hogy nem tudjuk, mik azok a szabályok, amit ismernünk kellene és betartanunk, annak érdekébe, hogy elkerüljük az ennek megsértése esetén járó szankciókat(bírságot) A Békéltető Testület elnökeként – a teljesség igénye nélkül- csokorba szedtem néhány hiányosságot, amit az előttünk folyó eljárások során tapasztaltunk a vállalkozások részéről.
Amikor fogyasztóvédelemről beszélünk, először tisztában kell lenni azzal ki is a fogyasztó? Polgári Törvénykönyv meghatározása szerint fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.
Fogyasztóvédelmi törvény szerint: Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy, aki árut vesz, rendel, kap, használ, igénybe vesz, vagy az áruval kapcsolatos kereskedelmi kommunikáció, ajánlat címzettje.
Tudnunk kell ezt azért, mert nem mindegy, hogy pl . egy hűtőgépet egy fogyasztónak adok el, és akkor fogyasztói szerződés jön létre, és alkalmazni kell az erre vonatkozó külön szabályokat, míg ha egy másik vállalkozónak, akkor ezek a plusz szabályokat nem kell betartani, hiszen egyenrangú felek vagyunk, nincs szükség a törvény plusz védelmére, mint a gazdaságilag, lehetőségeiben gyengébb fogyasztó ellenében.
Véleményem szerint az egyik legfontosabb szabály, hogy ha a fogyasztónak problémája, panasza van és annak megoldására nincs lehetőség, vagy azért, mert nem megalapozott, vagy mert idő kell hozzá, hogy eldöntsük, hogy jogos-e a felvetés, akkor ezt írásba rögzítsük. erről a fogyasztóvédelmi törvény is rendelkezik.
A szóbeli panaszt azonnal meg kell vizsgálni, és szükség szerint orvosolni kell. Ha a fogyasztó a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgálása nem lehetséges, a vállalkozás a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról haladéktalanul köteles jegyzőkönyvet felvenni, és annak egy másolati példányát
a) személyesen közölt szóbeli panasz esetén helyben a fogyasztónak átadni,
b) telefonon vagy egyéb elektronikus hírközlési szolgáltatás felhasználásával közölt szóbeli panasz esetén a fogyasztónak legkésőbb a érdemi válasszal egyidejűleg megküldeni.
Az írásbeli panaszt a beérkezését követően harminc napon belül köteles írásban, érdemben megválaszolni és intézkedni annak közlése iránt. A panaszt elutasító álláspontját a vállalkozás indokolni köteles.
A vállalkozás a panaszról felvett jegyzőkönyvet és a válasz másolati példányát három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóságoknak kérésükre bemutatni.
A panasz elutasítása esetén a vállalkozás köteles a fogyasztót írásban tájékoztatni arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A tájékoztatásnak tartalmaznia kell továbbá az illetékes hatóság, illetve a fogyasztó lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti békéltető testület székhelyét, telefonos és internetes elérhetőségét, valamint levelezési címét.
A jegyzőkönyv tartalmának részletes szabályait és más fontosabb szabályokat is megtalálunk a hatályos 19/2014. (IV. 29.) NGM rendeletben, mely a fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott dolgokra vonatkozó szavatossági és jótállási igények intézésének eljárási szabályairól szól
Másik fontos téma a vásárlók könyvének kérdése. A vásárlók könyvének minden, a fogyasztókkal közvetlen kapcsolatban álló kereskedelmi, vendéglátó, fogyasztási cikkeket javító és kölcsönző tevékenységet végző helyen lennie kell
Az üzletekben jól látható és könnyen hozzáférhető helyen a kereskedelmi hatóság által hitelesített, folyamatosan számozott oldalú vásárlók könyvét kell elhelyezni. A vásárlók a vásárlók könyvébe bejegyezhetik az üzlet működésével, továbbá az ott folytatott kereskedelmi tevékenységgel kapcsolatos panaszaikat és javaslataikat. A vásárlót e jogának gyakorlásában megakadályozni vagy befolyásolni tilos.
Más vásárlók által a vásárlók könyvébe bejegyzett személyes adatok megismerése lehetőségének kizárása céljából a vásárlók könyvéből a kereskedő a bejegyzést követően haladéktalanul eltávolítja a (4) bekezdés szerint panaszt vagy javaslatot tartalmazó oldalt, azt elzártan - a folyamatos sorszámozás rendjének megfelelően - megőrzi és a hatóság felszólítására rendelkezésre bocsátja.
A vásárlók könyvét a használatba vétel előtt a kereskedelmi hatóság hitelesíti, feltüntetve a vásárlók könyve megnyitásának időpontját.
A vásárlók könyvébe tett bejegyzésre 30 napon belül írásban kell a fogyasztónak válaszolni.
Idén január elsején léptek hatályba a jótállás vagy más szóval garancia új szabályai a korábbi kormányrendelet módosításával.( 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet, az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról)
A médiából biztos sokat hallottuk már, hogy megváltozott a jótállási idő hossza, vagy azoknak a tartós fogyasztási cikkek köre, amire a jótállás vonatkozik, de vállalkozóként, mik is azok a szabályok, amire nagyon oda kell figyelni, hiszen a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzési tervében ezen szabályok betartásának ellenőrzése külön kiemelten szerepel.
Békéltető Testületi eljárás során többször tapasztaltuk, hogy a jótállásra kötelezett vállalkozásnak nem volt arról tudomása, hogy a termék már többször volt javítva, mert a fogyasztó közvetlenül a szervizbe vitte és erről sem a szerviz, sem a fogyasztó nem tájékoztatta a vállalkozást. Ezt az anomáliát kívánta megszüntetni a jogalkotó, amikor az új szabályokat megalkotta.
Jótállásra csak a fogyasztó tarthat igényt. (Nézzük meg az írás elején ki is a fogyasztó?)
A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti.
Ha a termék nem javítható: Ha egy kötelező jótállás alá tartozó termék első alkalommal hibásodik meg és a terméket értékesítő vállalkozás vagy a szerviz megállapítja, hogy a termék nem javítható, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket.
Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a vásárló részére.
Ha a termék javítható, akkor a vállalkozásnak a korábbi szabályoknak megfelelően ezután is törekednie kell a termék 15 napon belüli javítására.
Ha a javítási idő a 15 napot meghaladja, akkor a vállalkozás a fogyasztót legkésőbb a 15. napon tájékoztatni köteles a javítás várható időtartamáról. Ennek célja, hogy a vásárló tudja azt, hogy meddig kell a terméket nélkülöznie. (tehát, ezt a kötelezettséget akkor is a vállalkozásnak kell teljesítenie, ha a fogyasztó az elromlott terméket közvetlenül a szervizbe vitte)
A tájékoztatást a fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén elektronikus úton vagy a fogyasztó általi átvételi igazolásra alkalmas más módon kaphatja meg legkésőbb a javításra átadástól számított 15. napon.
A vállalkozás tájékoztatási kötelezettségének megvalósulását a fogyasztóvédelmi hatóság ellenőrzi.
Ha egy kötelező jótállás alá tartozó terméket 30 napon belül nem tudja megjavítani a vállalkozás/ szerviz, akkor a vállalkozás 8 napon belül cserélni köteles a terméket, tehát a fogyasztó egy új terméket kap.
Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a fogyasztó (vásárló) részére.
Fontos kiemelni, hogy ez az új szabály nem vonatkozik az alábbi termékekre:elektromos kerékpár;elektromos roller; quad; motorkerékpár; segédmotoros kerékpár;személygépkocsi lakóautó, lakókocsi, utánfutós lakókocsi; utánfutó; motoros vízi jármű.
A harmadik javítást követően újból meghibásodik, akkor a vállalkozás 8 napon belül köteles cserélni a terméket, tehát negyedik alkalommal már nem ragaszkodhat a javításhoz a vállalkozás.
A háromszori javítás nem ugyanazon hibára vonatkozik. Tehát nem azt értjük rajta, hogy a termék háromszor ugyanazt a hibát produkálja pl.: 3-szor elromlik a kapcsoló, hanem 3-szori hiba függetlenül attól, hogy összefüggnek-e, pl.: elromlik a kapcsoló, rossz a motor, kiszakad a vezeték
Ha a termék cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a termék árának megfizetését igazoló számlán vagy nyugtán feltüntetett vételárat 8 napon belül visszatéríteni a fogyasztó (vásárló) részére.
A jótállás időtartama a 2021. január 1-jét követően vásárolt, kötelező jótállás alá tartozó termékek esetében meghosszabbodik a javításra átadás napjától kezdve azzal az idővel, amely alatt a fogyasztó a fogyasztási cikket a hiba miatt rendeltetésszerűen nem használhatta, azaz amíg a hibás termék a vállalkozásnál, vagy a szerviznél javítás alatt van.
Így elkerülhető, hogy miközben a javítási idő alatt nem tudja használni a vásárló a terméket, lejár a termékre vonatkozó jótállási idő. Ez elsősorban a jótállási idő végéhez közeledve meghibásodott termékek esetén lehetséges.
Tapasztaltunk a békéltető testületi eljárások során, olyan helytelen gyakorlatot a vállalkozások részéről, hogy megkövetelte a termék eredeti csomagolásának megőrzését a jótállás érvényesítéséhez. A 2021. január 1-jétől érvényes szabályok egyértelműen kimondják, hogy a jótállási igény érvényesítésének nem feltétele a termék csomagolásának megőrzése. Tehát a csomagolás hiányában is érvényesíthető a jótállási igény.
Egyes kötelező jótállás hatálya alá tartozó termékek esetében beüzemelés szükséges a termék, például beépíthető tűzhely vagy kazán használatához. Előfordulhat, hogy a beüzemelésre a vásárláshoz képest később kerül sor.
Van példánk arra, hogy a fogyasztó az építkezés elején megvette a gázkazánt, és amikor az építkezéssel oda jutottak két és fél év múlva üzemelték be, A régi szabályok szerint ekkor kezdődött a jótállás. .Ilyenkor a jótállásra kötelezett vállalkozást hátrány érte, hiszen lehet, hogy már nem is árult ilyen terméket, mert pl. egy kifutó termék volt, mégis helyt kellett állnia.
Az új szabályok szerint, ha a beüzemelés a vásárlást követő 6 hónapon túltörténik, akkor a jótállás kezdő időpontja a termék átadásának (a vásárlásnak) a napja lesz. Ha a vásárlást követő 6 hónapon belül üzemelik be a terméket, akkor a beüzemelés napján kezdődik a jótállási idő.
Korábban már említettem, hogy milyen fontos a jótállásra kötelezett vállalkozás –ez szinte mindig az, aki a terméket a fogyasztónak eladta- és a javítószolgálat közötti kommunikáció.
Ha a kijavítás/kicserélés időtartama meghaladja a 15 napot, akkor a vállalkozás köteles tájékoztatni a fogyasztót ennek várható időtartamáról.
· a javítószolgálat köteles igazolható módon értesíteni a vállalkozást
· a javítás elvégzéséről annak megtörténtét követő öt munkanapon belül; továbbá
· a megállapítást követő öt munkanapon belül, ha: a dolog nem javítható;
· a javítás várhatóan tizenöt napnál hosszabb időt vesz igénybe, vagy
· a javítás nem lehetséges harminc nap alatt
Néhány szó a jótállási jegy új szabályozásáról is. A vállalkozás jótállási jegyet elektronikus úton is átadhatja a fogyasztó részére. Az elektronikusan átadott számla jótállási jegyként akkor
fogadható el, ha tartalma megfelel jótállási jegyre vonatkozó előírásainak is. A jótállási jegy elektronikus úton való átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles. Ha a vállalkozás a jótállási jegyet letöltést biztosító elérési cím formájában bocsátja a fogyasztó rendelkezésére, akkor az elektronikus jótállási jegy letölthetőségét a jótállási idő végéig nem szüntetheti meg, a letöltési cím elérhetőségét biztosítania kell. A vállalkozás a jótállási jegy elektronikus úton történő átadására legkésőbb a termék átadását vagy üzembe helyezését követő napon köteles.
Vita esetén az meghatározott kötelezettség teljesítését a vállalkozás köteles bizonyítani.
Biztos szintén sokan hallottak már róla, hogy 2021. július 16.tól kötelező lesz minden termékhez magyar nyelvű használati utasítást átadni a fogyasztónak. Miért is van erre szükség, és hogyan is történhet ez meg. A fogyasztók biztonságát szolgálja. Az útmutatónak nem kell papíralapúnak lenni, pl. fel lehet tüntetni a csomagoláson, vagy a polcon, hogy az adott termék magyar nyelvű használati utasítása az interneten milyen linken található meg.
Minden termékre vonatkozik, akkor is, ha külön jogszabály vagy szabvány nem írja elő. A szükséges tájékoztatást elektronikus úton is meg lehet adni.
Kinek a kötelessége, végső soron a forgalmazónak., de a szabályozás előírja, hogy a gyártó a termékhez magyar nyelven köteles mellékelni a fogyasztók és más végfelhasználók számára a használati és kezelési útmutatót, valamint a biztonságot érintő figyelmeztetéseket. A termékhez mellékelt használati és kezelési útmutató a fogyasztók és más végfelhasználók számára magyar nyelvű, közérthető és egyértelmű legyen, valamint tartalmazza mindazt az információt, amelyet a gyártó által csatolt idegen nyelvű használati és kezelési útmutató tartalmaz.
Ha a gyártó, vagy az importőr a kötelezettségeinek nem tett eleget, akkor azt a forgalmazó köteles pótolni.
Fenti írásom gondolatébresztőnek szántam, remélem ennek hatására kevesebb lesz a szabályokat nem ismerő, vagy ismerő, de azt betartani nem hajlandó vállalkozások száma.
Görömbeiné dr. Balmaz Katalin
Megyei Békéltető Testület elnöke
A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által működtetett Békéltető Testület tevékenységét az Innovációs és Technológiai Minisztérium támogatja.