2024. július 9-én tartották az Európai Unió Tanácsa Versenyképességi Tanácsának informális ülését.
Az ülés legfőbb célja Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint egy új európai versenyképességi paktum előkészítése volt, amelynek alapját az antwerpeni nyilatkozat, valamint Enrico Letta átfogó jelentéséből („Much More Than a Market”) levont következtetések képezik.
Az uniós elnökség keretében zajló, kétnapos informális Versenyképességi Tanács ülésén a tagállamok szakminiszterei vettek részt, Nagy Márton elnökletével. A legfontosabb témák az elektromos autózásra való átállás felgyorsítása, az európai versenyképesség kérdése, illetve a mesterséges intelligencia volt.
Az elektromos járműipar térnyerésének kihívásai volt az egyik legfontosabb napirendi pont az ülésen. Az EU autóipara más országok versenyképességének növekedése miatt egyre inkább visszaszorul, emiatt pedig nagy nyomás nehezedik az iparágra, hiszen lépést kell tartania a világpiaccal az akkumulátoros elektromos járművek (BEV) technológiája és gyártása terén. Az elnökség arra kérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy vitassák meg az autóipar zöld átállásának helyzetét, különös tekintettel arra, hogy az Európai Unióban 2035-től kizárólag olyan járművek kerülhetnek forgalomba, amelyek zéró kibocsátásúak.
A miniszter kiemelte az e-mobilitásra való átállást és az ehhez szükséges közös európai stratégia kialakítását, amelyet megnehezít az állami ösztönző programok különbözősége Európa-szerte, illetve a tagállamok pénzügyi mozgásterének korlátozása is. A kormány 11 pontos, elektromos autózással kapcsolatos javaslatcsomagja már megjelent, amely magába foglalja az e-autóvásárlási támogatások összehangolását, az autógyártók támogatását, a töltő-infrastruktúra fejlesztését, illetve a különböző finanszírozási kérdéseket.
A kínai elektromos autóimportra kivetett átmeneti büntetővámok kapcsán a nemzetgazdasági miniszter megjegyezte, hogy az Európai Tanács ezek véglegesítéséről idén ősszel dönthet, de a kérdésben a tagállamok között sincs egyetértést. A magyar álláspontot ismertetve elmondta: a kormány nem támogat protekcionista, piackorlátozó intézkedéseket.
A versenyképességi megállapodás előkészítéséről is tárgyaltak a résztvevők. A hosszú távú versenyképesség előfeltétele a modern, jól működő egységes piac, hiszen ez erős gazdasági alapot biztosít az EU-nak. Az elnökség felkérte a tagállamokat és az Európai Bizottságot, hogy vitassák meg az egységes piac versenyképességét érintő gazdasági, kereskedelmi és társadalmi kérdéseket, valamint vizsgálják meg az éghajlatváltozásból és geopolitikai válságokból eredő gazdasági, kereskedelmi és társadalmi kihívásokat, illetve a termelékenység és fenntartható növekedés fokozásának lehetőségeit egy erős, innovatív gazdaság kiépítésének érdekében.
Az utolsó nagyobb téma a szekcióülésen a mesterséges intelligenciában rejlő kihívások és az azokra adható válaszok voltak. A tagállamok között a mesterséges intelligencia megoldások alkalmazási szintje nagymértékben eltér. A legfrissebb Eurostat-adatok alapján az EU-nak a fejlesztés megerősítésén túl fel kell gyorsítania a technológia adaptációjának előrehaladását a magán-és az állami szektorban egyaránt.