A Magyar Kereskedelmi és Iparkamarába számos olyan jelzés érkezett a KKV körből melyben arra hívták fel a figyelmet, hogy az elmúlt időszakban a közmű szolgáltatók jelentősen megemelték a szolgáltatásuk díjait. Ezzel kapcsolatosan az MKIK megkereste a Nemzeti Vagyon Kezeléséért felelős Tárca Nélküli Miniszter jogi és koordinációs ügyekért, valamint közműszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkárát, akinek válasza az alábbiakban olvasható.
Többen arról számoltak be 2021. júniusában, hogy az elektromos áram díját 40%-kal, a gázszolgáltatás díját pedig többszörösére kívánják emelni a szolgáltatók szeptember 1-jétől, valamint a víz- és csatornadíjak jelentős emeléséről is kaptunk értesítést. Ezen váratlan költségekkel a kkv-k nem tudtak kalkulálni, ennek megfelelően az áraikban sem tudják érvényesíteni.
Az MKIK megkeresésére az alábbi válasz érkezett:
A rezsiköltség eredőjét képező energiaárak a globális társadalmi és gazdasági folyamatokban alakulnak. 2020-ban a járvány miatti gazdasági visszaesés és lezárások következtében jelentősen csökkent az energiahordozók iránti igény.
A fokozatosan csökkenő korlátozások és a gazdaságok újraindítása után a termelés, és ezáltal a kereslet meglepően gyorsan visszatért a korábbi szintekre, és a nyersanyag- és energiaárak 2020. második felétől folyamatos növekedésnek indultak. Így a járvány csak időszakosan tudott érdemben törést okozni, sőt az erőteljes gazdaságélénkítés hatására az emelkedés üteme még fel is gyorsult. Az energiahordozók iránti kereslet általánosságban, de főleg a tavalyi bázishoz képest, igen jelentősen nőtt. Hazánk – többek közt áramfogyasztását is tekintve – ismét elérte, sőt meg is haladja a COVID-krízist megelőző időszaki mutatók értékeit.
A pandémia másik fontos hatása a nyersanyagárakra, hogy a 2020. évi drasztikus visszaesés térdre kényszerítette az amerikai palaolaj/palagáz termelést, ami a mai napig nem tudott talpra állni. Ezzel kiesett az OPEC egyetlen jelentős alternatívája a rendszerből, így a szervezet képes magasan tartani a kőolaj árakat, ami a többi energiahordozó áraiba is begyűrűzik.
Az energiapiac működéséről Magyarországon is elmondható, hogy a jelenlévő energiakereskedők – mind földgáz, mind pedig villamos energia területen – árképzésükben a világpiaci mozgásokat követik.
A földgáz árak tekintetében lényeges fejlemények voltak a közelmúltban:
- A gazdaság újraindításával együtt járó igénynövekedésen túl az elhúzódó tavaszi hideg időjárás, kiegészülve a valaha mért leghidegebb áprilissal egész Európában jelentősen csökkentette a földgáztárolói szinteket.
- A szokásos nyári karbantartási munkálatok miatt a csővezetékes szállítók kínálata is korlátozott volt, miközben szinte egész Európa lemaradt a földgáztárolókba való betárolással. Az európai földgáztárolók betárolási üteme, így elmaradt az októberben szokásos legalább 80%-os töltöttségi szinttől.
- Ezzel párhuzamosan az ázsiai földgáz kereslet is folyamatosan magas szinten tartózkodott, aminek következtében az ázsiai piacok elszívják az LNG-t is az európai vevők elől.
- Emellett az Északi Áramlat 2-vel kapcsolatos nemzetközi tárgyalások, valamint a szibériai tűzesettel összefüggésbe hozható, Jamal-vezetéken történő szállításokat nehezítő váratlan kiesések miatt az orosz földgáz kínálata is csökkent.
A villamos energia árakat alakító tényezőkről:
- A gazdaság újraindításával együtt megjelenő keresletnövekedésen és a földgáz árának emelkedésén túl a szén-dioxid kvóta (EUA) jegyzése is ugrásszerűen megnövekedett. Az EUA tőzsdei árszintje 2021.01.15-én 31,74 €/t, míg 2021.08.12-én ugyanerre a termékre az ár már 56,26 €/t (+77,3%).
- Az áremelkedés egy része – az időjárásfüggő megújuló villamosenergia-termelés kiszabályozását szolgáló – földgázerőművi termelés által támasztott kvótaigény növekedésére vezethető vissza.
- Továbbá az Európai Unió szigorú klímapolitikai bejelentéseit követően új, spekulatív jellegű pénzügyi befektetők piaci megjelenése is felhajtotta a kvótaárakat.
- A nyári időszak beköszöntével a hideget szinte azonnal felváltó kánikulával együtt megjelent a villamosenergia-igény újabb növekedése, ami szintén árfelhajtó hatást eredményezett.
Kevesebb, mint két év alatt a villamos energia (HUDEX) és a földgáz ára is (TTF) megduplázódott, az előzőekben taglalt okokra visszavezethetően. Ugyan extrém magas árszintek tartósan nem maradhatnak fent, egyelőre nem látszanak azok a fundamentumok, amelyek a téli időszak kezdetéig érdemben csökkenthetnék az árszinteket.
A vállalkozások számára javasoljuk az alábbi intézkedések megfontolását:
- Energiahatékonyságot növelő beruházások kivitelezése (akár állami támogatással pl. TAO kedvezmény igénybevételével): ez több szempontból is előnyös, mivel egyrészt a beruházás következtében csökken a végsőenergia felhasználás, így akár számottevő mértékben csökkenhet az energiaszámlák végösszege, illetve a beruházással kiváltható az EKR kötelezettség is, ami várhatóan kedvezményekre váltható az energiakereskedő cégeknél. A végsőenergia felhasználás csökkentése emellett hosszútávon is csökkenti a függőséget az energiaáraktól.
- Valószínűleg a korábbi évek alacsony árszintjei már nem térnek vissza a közeljövőben, azonban nem számítunk a jelenlegi rekord magas árszintek hosszú távú stabilizálódására sem. Tanácsos az energiakereskedőkkel szorosan együttműködni, és figyelni az energiapiaci trendeket. Amennyiben az árak csökkenésnek indulnak (a távolabbi időszakok árai már most is jelentősen kedvezőbbek), akkor megfontolandó az árak hosszabb távú fixálása, akár a jelenleg érvényes kereskedelmi szerződés árszintjeinek az újratárgyalása a szolgáltatóval (a jelenlegi extrém magas költségek szétterítése több évre).
A víziközmű-szolgáltatásra vonatkozóan kialakított szolgáltatási díjak tekintetében arról tájékoztattak minket, hogy a többségi állami tulajdonú regionális víziközmű-szolgáltató társaságok esetében nincs tudomásuk díjemelkedésről. Ennek oka a víziközmű-szolgáltató szektor piaci és szabályozási környezete eltér az energetika világától és kevésbé kitett a világpiaci trendeknek, ugyanakkor a villamos-energia árában bekövetkező világpiaci áremelkedésből eredő következményeket a többségi tulajdonú regionális víziközmű-szolgáltató társaságok is viselik.
Az alkalmazott díjak jogszerűségéről a MEKH díjfelügyeleti tevékenysége keretében gondoskodik.