Az Európai Parlament képviselői kedden hivatalosan is elfogadták az EU Tanácsával már egyeztetett javaslatokat az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokat.
A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. Az Unió ezen törekvése arra is irányul, hogy az EU-ban az újonnan épült és felújított épületek szigorúbb energiahatékonysági előírásoknak feleljenek meg. Tehát a cél, hogy a tagállamokban még több meglévő régi épületeket újítsanak fel, korszerűsítsenek, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet ezen épületek se.
Ez a követelmény az állam tulajdonában álló a középületekre , illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz.
A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását. Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva. Az EP közleménye arra is kitér, hogy a napelemeket folyamatos telepíteni kell a meglévő középületekre és nem lakás célú épületekre amennyiben ez gazdaságilag, műszakilag, valamint funkcionálisan is kivitelezhető.
Az EP közleményben olvasható továbbá, hogy a pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják. Az új szabályok hatálya jellenleg nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre.