Miközben hazánk sok tekintetben (nyelvhasználat, kultúra, közös történelmi múlt, domborzati viszonyok, stb.) meglehetősen homogén ország, gazdasági fejlettség dolgában valóságos szakadék tátong Budapest, a Dunántúl és a keleti országrész között.
Az egy főre eső GDP (nemzeti össztermék) dolgában az EU-t 100-nak véve Budapest 153, míg az Észak-Alföld 49 százalékon áll – erről Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter beszélt a Hajdú-Bihar Megyei Kereskedelmi és Iparkamara “Terület- és vidékfejlesztési stratégia – decentralizált megvalósítások” című Gazdasági Fórumán. A miniszter szerint ebből nem az következik, hogy Budapestet nem kell fejleszteni, csak más eszközökkel és másként. Aki ugyanis úgy fejleszt, hogy közben a fővárosnak árt, az valójában az egész Magyarországnak árt.
Miklóssy Ferenc, a HBKIK elnöke köszöntőjében úgy fogalmazott, hogy a fejlesztéspolitika terén nem csupán megyékben, hanem régiókban érdemes gondolkozni, annál is inkább, mivel az Észak-Alföld az Európai Unió legkevésbé fejlett régiói közé tartozik. A feladat tehát adott. Pajna Zoltán, Hajdú-Bihar vármegye közgyűlési elnöke adatokkal érkezett. A vármegye létszáma 2017-hez képest napjainkra közel 10 ezer fővel csökkent. Ennek oka egyrészt az elvándorlás, másrészt a kevesebb születés és a több elhalálozás. Ezekkel a trendekkel érdemes tisztában lenni a gazdaság- és területfejlesztés tervezésekor. Elsődleges cél olyan életminőség megteremtése, amely a kistelepüléseinket is újra vonzóvá teszi. Debrecen robbanásszerű fejlődése felértékelte az agglomeráció szerepét, de munkahelyek a falvainkban is szükségesek – mondta.
Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter a politikusok és gazdasági szereplők együttes munkáját sürgette a területfejlesztési koncepciók kiérlelése során. – Igazán azok a térségek tudnak felzárkózni az EU-ban, amelyek nagyvárosi központtal rendelkeznek, vagy fővárosok. Nálunk is Budapest a természetes gravitációs pontja a magyar gazdaságnak, és húzza magával a közép-magyarországi régiót. A többi régió teljesítménye meglehetősen szolid. Az a célunk, hogy megváltoztassuk a magyar fejlesztés-politikának azt a túlzottan centralizált jellegét, melynek eredményeként minden döntés Budapesten születik meg. A következő évek a vidéki Magyarország felzárkóztatásáról szólnak majd – fogalmazott a tárcavezető. Az uniós források 2/3-a a fejletlen régiókba érkezik, bár ezek jótékony hatása egyelőre alig-alig látszik. Az uniós csatlakozásunk óta a magyarországi régiók csak nagyon lassan voltak képesek közelíteni az EU-átlagot, kivéve Budapest, ami az uniós átlag kétszeresét produkálja ezen a téren. Keresetek terén örvendetes módon egyre nő azon északkelet-magyarországi járások száma, ahol az átlagosnál magasabb bruttó átlagkereset figyelhető meg. A járások fejlesztésére külön figyelem jut, mivel ezek anno a Modern Városok Programból és a Magyar Falu Programból is kimaradtak. A jövő egyik fejlesztési iránya Magyarországon az úgynevezett funkcionális várostérségek felkarolása lesz.
Dr. Szabó Tünde, az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna komplex fejlesztéséért felelős kormánybiztos hangsúlyozta, hogy 6 gazdaságfejlesztési zóna van az országban, és fontos, hogy ezek ne egymás riválisai, hanem partnerei legyenek. Több közös cél köt bennünket össze, melyek kitörési pontként szolgálnak a felzárkóztatáshoz. – A mi zónánk hat megyéjében egymást segítve valósulnak meg a beruházások és érkeznek a fejlesztési támogatások. Az átfogó iparfejlesztést úgy kell kialakítani, hogy az a fejlesztési zóna üzleti környezetét gazdagítsa, egyszersmind a beszállítói kapcsolatok kiépülését támogassa. A fő cél, hogy a fiatalokat itthon tudjuk tartani, vagy ha már külföldön vannak, akkor őket hazahívjuk – mondta a szakember, hozzátéve: kiemelt cél, hogy 2030-ra hazánk az EU öt legélhetőbb országa között legyen.
Az előadásokat követően Dr. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter válaszolt a vendégek és a sajtó kérdéseire.
forrás: hbkik.hu