Mesterképzés és vizsgáztatás
A 2011. évi CLXXXVII. Törvény 31§ értelmében a gyakorlati képzést folytató szervezetnél gyakorlati oktatóként olyan személy vehet részt, aki mestervizsgával rendelkezik.
A magyar nemzetgazdaság fontos stratégiai érdeke a minőségi szakképzés, felnőttképzés és az erre épülő mesterképzés. A mestervizsgáztatás a gazdaságot képviselő kamarák feladata, kompetenciája, amelyet a kamara kiemelt feladatként kezel.
A mestervizsga célja, hogy a szakemberek számára biztosítsa a szakmai fejlődés és egzisztenciális életpálya modell, karrier kialakításának lehetőségét, valamint a tanulóképzéshez és vállalkozásvezetéshez szükséges ismeretek elsajátítását. Tanúsítsa a mindennapi vállalkozási gyakorlathoz szükséges szakmai, gazdasági, pénzügyi, vezetési, munkaügyi és jogi ismeretek megszerzését és készségszintű ismeretét. Ezzel a szakmai megbecsülés, anyagi erkölcsi elismerés és bizalom garanciáját teremtse meg.
Mester cím használatára az jogosult, aki sikeres mestervizsgát tett.
Mestervizsgára való jelentkezés feltételei:
Mestervizsgára annál a területileg illetékes gazdasági kamaránál lehet jelentkezni, amelynél a vizsgára jelentkező által képviselt vállalkozás (tulajdonosa, alkalmazottja) regisztrációra került, vagy a jelölt lakcímkártya szerint igazolt lakóhelye, tartózkodási helye szerinti területi kamara jogosult a jelentkezés befogadására.
A mestertanfolyam 4 részből áll, minden részt eredményes vizsgával kell lezárni:
- vállalkozási ismeretek
- pedagógiai ismeretek
- szakmai elméleti ismeretek
- szakmai gyakorlati ismeretek
A jelentkezés további feltételei:
- Szakmunkás-bizonyítvány/szakmai képesítést igazoló bizonyítvány, vagy
- szakirányú technikus/mérnöki vizsgabizonyítvány/oklevél;
- szakirányú szakmai gyakorlatot dokumentáló igazolások a munkaadótól
- teljes körűen kitöltött jelentkezési lap
A rendeletben kiadott mestervizsga követelményről szóló információkat megtalálja az mkik.hu oldalon.
Mestervizsgával gyakorolható tevékenységek
I. 30/2009. (XI. 26.) NFGM rendelet a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról
1. Csatlakozó- és fogyasztói vezetékek létesítése, üzembe helyezése, karbantartása, üzemzavar elhárítása, felhagyása, gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése és felhagyása
- gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga,
- gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő mestervizsga,
- épületgépész technikus szakképesítés vagy
- gázipari technikus szakképesítés,
2. Gázfogyasztó készülékek és gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok létesítése
- gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga,
- gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mestervizsga,
- épületgépész technikus szakképesítés, vagy
- gázipari technikus szakképesítés,
3. Csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálata
(a felhasználói berendezés tartozékát képező gázfelhasználó technológia együttes hőterhelése legfeljebb 70 kW)
- gázvezeték- és készülékszerelő mestervizsga,
- gázfogyasztóberendezés- és csőhálózat-szerelő mestervizsga,
- gáz- és olajtüzelőberendezés-szerelő, üzembe helyező mestervizsga,
- gáz- és tüzeléstechnikai műszerész mestervizsga
II. 1/1990.(IX.29.)KHVM rendelet a gépjárműfenntartó tevékenység személyi és dologi feltételeiről
- Autószerelő, autóvillamossági szerelő, karosszérialakatos szakmai tevékenység önálló gyakorlásához, vagy szakmai irányításhoz
III. 266/2013. (VII. 11.) Korm. rendelet az építésügyi és az építésüggyel összefüggő szakmagyakorlási tevékenységekről
- Építésvezető, művezető, felelős műszaki vezető
IV. 21/2016. (VI. 9.) BM rendelet a kéményseprő-ipari tevékenység ellátásának szakmai szabályairól
- Körzetvezető kéményseprő
További információ:
Sütő Péter - mestervizsga referens
+36 30 79 19 021