Gazdasági szakemberek részére is figyelemfelkeltő a Magyar Természetvédők Szövetségének (MTVSZ) „Nem ráfizetés, hanem közérdek és jó üzlet az energiaátmenet” című cikke.
A megjelent „A Párizsi Megállapodás gazdasági mérlege” (Paris Pact Payoff) című jelentés szerint a 1,5°C-os átlagos globális hőmérséklet-növekedési küszöbbel megegyező fejlődési út járulékos hasznai messze meghaladják a költségeket. Az elkerült veszteségeket (avoided losses), mint amilyenek például az aszályokból, erdőtüzekből, árvizekből, porviharokból eredő károk, gyakran úgy tekintik, mint valamilyen megmásíthatatlan sorscsapást, elkerülhetetlen veszteséget. A súlyos időjárási és éghajlati szélsőséges események várhatóan fokozódnak, valószínűtlennek tűnik, hogy a kapcsolódó gazdasági veszteségek csökkenjenek. Ez alól Magyarország sem kivétel, hazánkban is egyre növekszenek az éghajlatváltozás által okozott károk. 2022-ben jelentős mértékű volt az aszály, a 2023-as évet pedig a nagy viharok éveként említi a meteorológia. Az aszály problémájára megoldás lehet a jelenleg termesztett növények foróbb, szárazabb éghajlatot is elviselőkre cserélése. Másik megoldás a természetalapú megoldások használata, mint például a vízvisszatartás. Az MTVSZ szerint a természet védelmére fordított minden egyes forint sokszorosan megtérül.
Az éghajlatváltozása több nem várt meglepetéssel is járhat, amelyek akár halálos áldozatokat is követelhetnek. Jó példa erre a 2023 márciusában kialakult porhivar, mely nyomán 39-en sérültek meg egy tömegbalesetben, de sok áldozatot követelnek az egyre gyakoribb villámárvizek is. Arról viszont nem állnak rendelkezésre egyértelmű adatok, hogy a hőhullámok mennyiben felelősek egy ember haláláért.
A járulékos hasznok (co-benefits) a fő éghajlati célok megvalósításának egyfajta melléktermékei. Magyarország a jelentés szerint 2030-ig GDP-jének 8,8%-át takaríthatja meg, ha mielőbb növeli klíma-ambícióit, és felgyorsítja az energiaátalakítást és a dekarbonizációt, hogy elérje a 1,5°C-os célt. A környezetvédelmi intézkedések egyészségügyi jelentősége is magas. A Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia 2020-2050 már latolgatta a fenntarthatósági átmenet költségeit, hozadékait. A dokumentum szerint (15. oldal) a korai cselekvés forgatókönyv megvalósítása nettó 182 566 új munkahely létrejöttét eredményezi.
Jelenleg zajlik a Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT) felülvizsgálata, valamint uniós források is rendelkezésre állnak a klímacélok megvalósítására. Néhány európai állam - köztük Németország, Franciaország és Hollandia - kifejezte, hogy ambiciózus 2040-es klímacélokat várnak el a Bizottságtól.