Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az szabkam.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Informális gazdaság

2024. július 25.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány tanulmánya, melyben az informális gazdaság kialakulásáról és hatásáról olvashat bővebb információt a különböző országok – köztük Magyarország – helyzetét bemutatva.

Az informális gazdaság tág fogalom, amelynek többféle megnevezése is létezik: árnyékgazdaság, rejtett gazdaság, készpénzgazdaság, szürke-vagy feketegazdaság, földalatti gazdaság. Olyan, a hivatalos statisztikákban nem szereplő gazdasági tevékenységeket takar, amely nincs bejelentve az adott kormánynak.

Az informális gazdaság és foglalkoztatás folyamatosan növekszik, melynek elsődleges okai között van a feketegazdaság és a feketemunka kialakulásának a gazdaságra nehezedő magas adó-és járulékterhe. A gazdasági szereplők a formális gazdaságból sok esetben az adóelkerülés vagy az adófizetés minimalizálása érdekében lépnek ki, valamint fontos szerepet játszik maga az adórendszer bonyolultsága is, hiszen az egyszerűbb adórendszerek csökkentik a járulékos költségeket, és mérsékelik az ellenőrzés költségeit is.

A jól kialakult jogállamisággal, alacsony adókulccsal, kevesebb törvénnyel és szabályozással rendelkező országok kisebb árnyékgazdasággal rendelkeznek. Az IMF 2018-ban megjelent elemzésében 158 ország árnyékgazdaságának méretét vizsgálta 1991 és 2015 között, amely a GDP 31,9%-át, vagyis közel egyharmadát tette ki.

Az IMF 2018-as elemzésében Magyarországon 1991-2015 között az éves bruttó hazai termék negyede (25,2%) a szürke-fekete gazdaságban jön létre. A rendszerváltozást követően ugrásszerűen megnövekedett a GDP-n belüli aránya, majd mérséklődésnek indult, 2015-ben pedig az IMF becslése szerint 20,5%-ra csökkent az értéke a GDP arányában.

2023-ban a vizsgált magyar foglalkoztatók 67%-nál találtak munkaügyi jogsértést, amelyek a munkavállalók 61%-át érintették. 2023-ban több munkáltató került ellenőrzésre, mint 2022-ben, de a szabálytalan munkáltatók aránya csökkent a 2022-es évhez képest, hiszen ott 72%-nál találtak valamilyen problémát. A tanulmány alapján a feketefoglalkoztatás az ellenőrzött munkavállalók 15, 7%-át, vagyis több, mint 6300 főt érintett, amely 2022-ben 16, 5% volt, vagyis ezen a területen is csökkenés tapasztalható. A legnagyobb arányban az építőiparban találtak feketén foglalkoztatottakat, a munkavállalók közel 50%-a dolgozott szabálytalanul.

Az elmúlt évtizedben Magyarország a rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében több intézkedést is bevezetett. Az OECD adatai alapján ennek hatására csökkent az adóék a 2011-es 49, 5%-ról 41,2%-ra, míg az adóelkerülési ráta 21%-ról 6,6%-ra redukálódott.