Cikkünkben szeretnénk tájékoztatni a vállalkozókat az ágazati szociális párbeszéd jelenlegi helyzetéről és fejleményeiről, különös tekintettel az Európai Unió és hazai vonatkozásokra.
EU-s Ágazati Szociális Párbeszéd Áttekintése
Jelenleg az EU területén 43 ágazati szociális párbeszéd bizottság működik, amelyek az uniós munka-vállalók körülbelül 80%-át fedik le. A legfontosabb ágazatok között szerepelnek a közlekedés, az energiaszektor, a mezőgazdaság, az építőipar, a kereskedelem, a halászat, a közszolgáltatások, a fémipar, a hajógyártás és az oktatás.
Az első ágazati szociális párbeszéd bizottságokat a 98/500/EK határozat hozta létre, melynek jogi keretében meghatározásra kerültek a tagsági feltételek, a képviselet arányossága, illetve az évente legalább egyszer tartandó ülések szabályai.
Az Európai Bizottság aktív szerepet vállal az uniós ágazati szociális párbeszéd struktúrájának korszerűsítésében, többek között annak felülvizsgálatát célozva (COM(2023) 40 final), továbbá támogatja a tagállamokban zajló szociális párbeszéd erősítését a foglalkoztatás, az élet- és munkakörülmények javítása, illetve a megfelelő szociális védelem elősegítése érdekében.
A Minimálbérekről Szóló Irányelv és Kapcsolódó Intézkedések
A 2022/2041/EU irányelv meghatározza a megfelelő minimálbérekről szóló szabályozás lehetséges módszereit, ösztönözve a szociális párbeszédet és a kollektív tárgyalások erősítését a tagállamokban.
A hazai szabályozás keretében a 308/2024 (X.24.) Korm. rendelet keretében a kormány kijelölte a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) konzultatív fórumként a legkisebb munkabérrel és garantált bérminimummal kapcsolatos kérdésekben. A rendelet rögzíti a minimálbér meghatározásának legfontosabb szempontjait, többek között a vásárlóerőt, a bérek általános szintjét, a növekedési rátát, valamint a nemzeti termelékenység hosszú távú alakulását.
Hazai Ágazati Érdekegyeztetés és Kollektív Szerződések Helyzete
Magyarországon a középszintű, ágazati érdekegyeztetés az Ágazati Párbeszéd Bizottságokban zajlik (ÁPB). Jelenleg 21 ÁPB szerepel a nyilvántartásban (2019-es adat). – a középszintű szociális párbeszéd – jelenleg korlátozott mértékben érvényesül, több ágazatban csak részben működnek ágazati kollektív szerződések.
A működésük szabályait az ágazati párbeszéd bizottságokról és a középszintű szociális párbeszéd egyes kérdéseiről szóló 2009. évi LXXIV. törvény határozza meg. Az ÁPB-ban való részvétel nyitott: ha egy ágazatban már működik ÁPB, ahhoz bármely szakszervezet csatlakozhat, ha megfelel a jogszabályban foglalt feltételeknek. Ha adott ágazatban még nem működik, szabadon létre lehet hozni új ÁPB-t is. A jogszabály szerint az ÁPB legfőbb jogosítványa, hogy ágazati kollektív szerződést köthet, illetve kérheti ennek kiterjesztését a teljes ágazatra. Magyarországon gyakorlatilag hiányzik a középszintű érdekegyeztetés. Ágazati kollektív szerződés három ágazatban, a villamos-, az építő- és a vendéglátóiparban létezik.
A kutatók és szakértők több okot sorolnak fel a középszintű érdekegyeztetés hiányosságaira, többek között a vállalati szintű munkajogi szabályozás, a szakszervezeti mozgalom decentralizáltsága, az ágazati érdekképviseleti struktúra hiányosságai és a magyar gazdaság duális jellege miatt.
A 2022/2041/EU irányelv 80 százalékos lefedettségét célozza meg, ezért számos intézkedést és azok nyomon követését javasolják a kollektív szerződéskötési lehetőségek javítása, többek között a vonatkozó törvényi eljárások egyszerűsítése érdekében.
Közelmúltbeli Fejlemények
2024. november 25-én a kormány, a munkáltatók és a munkavállalók képviselői hároméves bérmegállapodást írtak alá, melynek értelmében a minimálbér és a garantált bérminimum mértéke az elkövetkező években fokozatosan emelkedik.
A garantált bérminimum emelését egy évre határozták meg, mivel a jövőbeni ágazati bértarifarendszer bevezetése további bizonytalanságot jelenthet.