EU hírek - 2025. március

„Az Európai Egészségügyi Adattérről” (EHDS) szóló rendelet

Az EHDS előnyei a következők:

• a polgárok jogainak megerősítése, a személyes egészségügyi adataik feletti jobb ellenőrzés biztosítása, valamint az egészségügyi dokumentumaikhoz való zökkenőmentes hozzáférés lehetővé tétele az egész EU-ban, bármikor és bárhol, amikor és ahol egészségügyi ellátásra van szükségük.
• az egészségügyi adatok anonimizált vagy álnevesített formában történő újrafelhasználásának megerősítése kutatás, innováció, közegészségügy és politikaalkotás céljából, az uniós adatvédelmi és kiberbiztonsági normákkal teljes mértékben összhangban lévő biztosítékok mellett.

Az EHDS-rendelet 2025. március 26-án lép hatályba, és az adattípusok és felhasználási esetek szerint különböző szakaszokban lesz alkalmazandó. A legjelentősebb mérföldkő négy év múlva, 2029. március 26-án lesz, amikor az elsődleges felhasználási kategóriák első csoportjára (beleértve a betegösszefoglalókat) vonatkozó adatcsere életbe lép. Ezzel egyidejűleg a másodlagos felhasználásra vonatkozó szabályokat a legtöbb adatkategóriára alkalmazni kezdik. Két évvel később, 2031. március 26-án az EHDS további adatkategóriákra is kiterjed.

Cselekvési terv a gépjárműipar támogatására

Az Európai Bizottság cselekvési tervet mutatott be a gépjárműipar támogatására, válaszul a gyors technológiai változásokra és a növekvő globális versenyre. Ursula von der Leyen elnök stratégiai párbeszédet kezdeményezett az ágazat jövőjéről, amelynek célja a fenntarthatóság, versenyképesség és innováció előmozdítása. A Bizottság 1,8 milliárd eurót biztosít az akkumulátor-nyersanyagok biztonságos ellátási láncának megteremtésére, valamint 1 milliárd eurót az autonóm járművek fejlesztésére. A terv rugalmasságot kínál a CO2-kibocsátási szabályok betartásában, ösztönzi a kibocsátásmentes járművek iránti keresletet, és támogatja a munkaerő átképzését. A cél, hogy az európai autóipar megerősödve, innovatívan és fenntartható módon álljon helyt a globális piacon.

Készségek Uniója - az európai versenyképesség fokozására

A Készségek Uniója célja, hogy erősítse az EU versenyképességét a humántőke fejlesztésén keresztül. Fókuszában az alapkészségek fejlesztése, az élethosszig tartó tanulás támogatása, valamint a munkaerő-felvétel megkönnyítése áll, miközben elősegíti a készségek hordozhatóságát és elismerését az egész unióban. Kiemelt figyelmet fordít a digitális és zöld átálláshoz szükséges kompetenciákra, valamint a STEM-területek (a természettudományok, a technológia, a műszaki tudományok és a matematika) népszerűsítésére, különösen a női munkavállalók körében. A Bizottság 2030-ra ambiciózus célokat tűzött ki, emellett az EU a világ minden tájáról igyekszik tehetségeket vonzani — például a "Choose Europe" kezdeményezéssel —, miközben az oktatási és képzési rendszerek megerősítésével biztosítja a munkaerő felkészítését a jövő kihívásaira.

Gáztárolási rendelet

„Az Európai Bizottság 2025. március 5-én javaslatot tett a jelenlegi gáztárolási rendelet (COM/2025/99) 2027 végéig történő meghosszabbítására. A jelenlegi geopolitikai helyzetben és a globális gázpiacok ingatag helyzetében ez a kétéves meghosszabbítás hozzá fog járulni az energiaellátás folyamatos biztonságának biztosításához az egész EU-ban, valamint az európai gázpiac stabilitásához. A javaslatot most az Európai Parlament és a Tanács vitatja meg. Emellett a Bizottság felül kívánja vizsgálni az EU energiabiztonsági keretét, amelynek során felmérheti, hogy szükség van-e tartósabb tárolással kapcsolatos intézkedésekre. A Bizottság a gázkoordinációs csoportban továbbra is figyelemmel kíséri az EU gázellátásának biztonságát az uniós országokkal, és koordinálja az optimális tárolási újratöltés biztosítása érdekében hozott esetleges intézkedéseket.

2025–2029-es időszak szakpolitikai célkitűzései és prioritásai

2025. március 18-án az Európai Tanács jóváhagyta az EU 2025. évi jogalkotási prioritásairól szóló együttes nyilatkozatot és a 2025–2029-es időszak szakpolitikai célkitűzéseiről és prioritásairól szóló együttes következtetéseket. Az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Bizottság prioritásként fogja kezelni a következő célkitűzéseket annak érdekében, hogy erősebb Európát teremtsen valamennyi polgáruk számára:

• Növelni a védelmi iparba és védelembe történő beruházásokat. Az EU egységesen lép fel Ukrajna támogatásában, erősíti védelmi képességeit, és stratégiai partnerségeket alakít ki, miközben elkötelezett a dezinformációval, hibrid hadviseléssel, terrorizmussal és szervezett bűnözéssel szembeni fellépés mellett.
• Megkönnyíteni és felgyorsítani az üzleti tevékenységek folytatását az EU-ban – a kkv-k számára is –, minőségi munkahelyeket teremteni, és gyorsan tehermentesíteni a vállalkozásokat az adminisztratív terhek sürgős csökkentése révén, valamint az európai jogszabályok jelentős egyszerűsítésével, prioritásként kezelve a kapcsolódó javaslatokat.
• A minőségi munkahelyek és hosszú távú versenyképesség fenntartásához elengedhetetlen, hogy a jövőben szükséges megfelelő készségek előmozdítása céljából a jövő kihívásaira felkészült képzést és oktatást kell biztosítani.
• Erőfeszítéseket tenni annak érdekében, hogy meghozzák a szükségszerű intézkedéseket az éghajlatváltozás elleni küzdelem, valamint a természet és a biológiai sokféleség védelme terén.
• Világszerte tovább fogja erősíteni kereskedelmi kapcsolatait is, egyenlő versenyfeltételeket és hatékony multilaterális kereskedelmi rendszert biztosítva. A kereskedelmen túlmenően védelmezni kívánja a szabályokon alapuló nemzetközi rendet, arra törekedve, hogy fokozza annak inkluzivitását és hatékonyságát.

Adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrend

Az Európai Tanács az EU versenyképességéhez hozzájáruló adóügyi egyszerűsítési és felülvizsgálati menetrendet határozott meg. A menetrendben iránymutatást nyújtanak az adózás területén küszöbön álló esetleges kezdeményezésekre vonatkozóan. E kezdeményezések az EU versenyképességének javítására, valamint az adminisztratív, a szabályozásból eredő és a jelentéstételi terhek csökkentésére irányulnak. A Tanács egyebek mellett felszólít az adózás területére vonatkozó hatályos uniós jogi keret felülvizsgálatára, amelynek négy, a jelenlegi és jövőbeli adóügyi kezdeményezésekre is alkalmazandó elven kell alapulnia:

1. csökkenteni kell a tagállami közigazgatásokra és adófizetőkre háruló jelentéstételi, adminisztratív és megfelelési terheket
2. fel kell számolni az elavult és egymást átfedő adószabályokat, valamint adott esetben
3. egyértelműbbé kell tenni az adójogszabályokat
4. egyszerűbbé kell tenni és javítani kell az adószabályok, eljárások és jelentéstételi követelmények alkalmazását

Az Európai Bizottság javaslata a kritikus fontosságú gyógyszerekről

Az Európai Bizottság 2025. március 11-én rendeletjavaslatot terjesztett elő, hogy javuljon a kritikus fontosságú gyógyszerekkel való ellátottság az Unióban. A javaslat célja, hogy az emberi egészség védelme érdekében ösztönzőkkel segítse az ellátási lánc diverzifikálását, és fellendítse az uniós gyógyszergyártást. A rendelet célja továbbá, hogy javítsa az egyéb közös érdekű gyógyszerekhez való hozzáférést, amelyek bizonyos piacokon nem érhetők el. Kritikus fontosságú gyógyszereknek azok minősülnek, amelyek esetében korlátozottan vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre alternatívák, és amelyek ellátási hiánya súlyos károkat okozna a betegeknek. Olyan gyógyszerekről van szó, amelyek rendelkezésre állását minden esetben biztosítani kell az Unióban, hogy Unió-szerte garantálva legyen az ellátás folyamatossága, a minőségi egészségügyi ellátás és a közegészség védelme. A kritikus fontosságú gyógyszerekről szóló jogszabály olyan egyéb, közös érdekű gyógyszerekre is kiterjed, melyek esetében a piaci működés nem megfelelő. Ezek közé tartoznak például a ritka betegségek gyógyszerei.

Az Európai Tanács 2025. március 20-i ülése

Az uniós vezetők megbeszélést folytattak Ukrajnáról, a versenyképességről, az európai védelemről, a következő többéves pénzügyi keretről, a multilateralizmusról, valamint a Nyugat-Balkánról.

Az EU számos összetett kihívással néz szembe és ahhoz, hogy fenntartsa jólétét és globális vezető szerepét, meg kell erősítenie versenyképességét, továbbá növelnie kell Európa nyitott stratégiai autonómiáját és rezilienciáját.

Kihangsúlyozták, hogy 2025-nek ugrásszerű változást kell hoznia a versenyképesség fokozása, az egységes piac megerősítése, a minőségi munkahelyek előmozdítása, valamint a sikeres zöld és digitális átállás biztosítása terén, az elfogadott éghajlat-politikai célkitűzésekkel összhangban. E tekintetben megállapodtak abban, hogy elsőbbséget kell biztosítani az egyszerűsítésnek, az energiaárak mérséklésének, valamint a szükséges beruházások felszabadítása érdekében a magánmegtakarítások mobilizálásának.

Egyetértettek abban, hogy az egyszerűsítést minden szinten meg kell valósítani – a kiszámíthatóság, a szakpolitikai célkitűzések, illetve az egységes piac veszélyeztetése nélkül –, hogy világos és innovációbarát szabályozási keret jöjjön létre.

E tekintetben a vezetők felszólították a Bizottságot, a Tanácsot és a Parlamentet, hogy:

• dolgozzanak azon, hogy megvalósuljon az adminisztratív terhek legalább 25%-kal, a kis- és középvállalkozások esetében pedig legalább 35%-kal történő csökkentésére irányuló célkitűzés
• vigyék előbbre az egyszerűsítésről szóló, 2025. február 26-án előterjesztett csomagokkal kapcsolatos munkát
• 2025. júniusig fogadják el a fenntarthatósági beszámolásra és átvilágításra vonatkozó „stop-the-clock” mechanizmust
• a teljes jogalkotási folyamat során tartsák magukat a minőségi jogalkotásra vonatkozó elvekhez

Felkérték továbbá a Bizottságot, hogy terjesszen elő további egyszerűsítési csomagokat, többek között az ipar dekarbonizációjára, valamint a biztonságra és védelemre vonatkozóan, továbbá folytassa az uniós joganyag felülvizsgálatát annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a meglévő jogszabályok egyszerűsítésének és konszolidálásának módjait.

Az egységes piac elmélyítésének kapcsán a vezetők felszólították a Bizottságot, hogy terjesszen elő releváns javaslatokat, többek között a személygépkocsik és kisteherautók szén-dioxid-kibocsátási teljesítményéről szóló rendelet szerinti további rugalmassági mechanizmusok, valamint az említett rendeletben előírt felülvizsgálat tekintetében.

Az Európai Unió hosszútávú költségvetése