Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az szabkam.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

Alternatív vitarendezés

Békéltető testület

A békéltető testületek az 1997. évi CLV törvény alapján 1999. január elsejétől kezdhették meg működésüket. A békéltető testület a megyei (fővárosi) kereskedelmi és iparkamara mellett működő független testület, amely ingyenesen igénybe vehető, az ország egész területén elérhető vitarendezési fórum.

A békéltető testület hatáskörébe tartozik a fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezése. A békéltető testület feladata, hogy megkísérelje a fogyasztói jogvita rendezése céljából egyezség létrehozását a felek között, ennek eredménytelensége esetén az ügyben döntést hoz a fogyasztói jogok egyszerű, gyors, hatékony és költségkímélő érvényesítésének biztosítása érdekében.

A békéltető testület a fogyasztó vagy a vállalkozás kérésére tanácsot ad a fogyasztót megillető jogokkal és a fogyasztót terhelő kötelezettségekkel kapcsolatban.

 

Teljesítésigazolási Szakértői Szerv

A Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (TSZSZ) építőipari viták rendezésében segíti az építőipari tervezési, kivitelezési szerződések feleit. Amennyiben a teljesítésigazolás kiadása, a vállalkozói díj elszámolása, vagy bankgarancia lehívása körüli vitával fordulnak a TSZSZ-hez, a TSZSZ háromtagú, igazságügyi szakértőkből álló szakértői tanácsa a műszaki teljesítés vizsgálatával (a beadott dokumentumok és egy helyszíni szemle alapján) dönti el, hogy a vitatott teljesítés milyen mértékben készült el és ezért a díjazás milyen mértékben jár a vállalkozónak, illetve bankgarancia lehívás esetén a lehívás milyen mértékben indokolt.

A szakértői eljárás eredményeként készülő szakvélemény elsődleges célja a felek megegyezése a szakértői megállapítások alapul vételével. Amennyiben egyezség nem jön létre, a bíróságon a TSZSZ szakvéleményére alapított perben rövidebb eljárási határidőkkel, speciális eljárási szabályok mellett érvényesíthető a követelés.

 

Választottbíróság

A Választottbíróságok magánbíróságok, ahol az érintett felek abban állapodnak meg, hogy jogvitájuk eldöntését a rendes bírósági eljárás mellőzésével a felek által kijelölt választottbíróságra bízzák. A felek a megállapodásukban szabadon dönthetnek arról, hogy mely ügyleteikre és azon belül mely kérdésekre kötik ki a választottbíróság eljárását. A szigorúan vett jogi szempontok mellett az egyéb üzleti szempontokat is figyelembe veszik akkor, amikor a választottbíróság intézményét kötik ki. A választottbíróság olyan sajátos alternatív vitarendezési fórum, ahol a felek a vitás kérdésre figyelemmel maguk dönthetnek arról, hogy milyen szakmai ismeretekkel rendelkező bírák alkalmasak speciális jogvitájuk eldöntésére.

A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Állandó Választottbíróság tevékenysége ötvözi a tradíciókon, szakszerűségen és tapasztalaton alapuló, de egyúttal a jelenkor üzleti követelményeinek elbírálására való felkészültséget. A választottbírósági fórum előtt mindenféle olyan magánjogi-, gazdasági-, pénzügyi-, energetikai ügy előfordul, amely az üzleti világ mindennapjaiban fellelhető. A gazdasági- és üzleti élet szereplői az eljárás keretében maguk döntenek az eljárásuk alapvető kérdéseiről, a választottbírók jelölése mellett az eljárás székhelyéről, nyelvéről, az alkalmazandó anyagi- és eljárási szabályokról.