Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az szabkam.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

JÓTÁLLÁS VAGY GARANCIA

Szerző: Görömbeiné dr. Balmaz Katalin
2018. május 28.

A békéltető testületi eljárás során többször tapasztaltuk, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában- sajnos néha a vállalkozók sem- a jótállás vagy más szóval garancia nyújtotta lehetőségeikkel, így fogyasztói eljárás során nem élnek jogaikkal. Nekik szól ez a cikk.

A békéltető testületi eljárás során többször tapasztaltuk, hogy a fogyasztók nincsenek tisztában- sajnos néha a vállalkozók sem- a jótállás vagy más szóval garancia nyújtotta lehetőségeikkel, így fogyasztói eljárás során nem élnek jogaikkal. Nekik szól ez a cikk.

A jótállásról a polgári törvénykönyv rendelkezik, valamint az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállás részletes szabályait a 151/2003. (IX. 22.) Kormányrendelet határozza meg.

Mit is értünk jótálláson, vagy köznyelvben garancián, azt jelenti, hogy a kereskedő, gyártó garantálja, hogy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni, és ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a vevő rendeltetésellenesen használta a terméket.

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés keretében eladott, új tartós fogyasztási cikkekre 1 év jótállási kötelezettség van.

 

A jótállási kötelezettség teljesítése azt a vállalkozást terheli, amelyet a fogyasztóval szerződést kötött, vagyis aki a tartós fogyasztási cikket a fogyasztónak eladta. A jótállásból eredő jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, tehát ha a kötelező 1 éves jótállási idő alatt a tartós fogyasztási cikket eladtuk, akkor az új vevőt is megilleti a hátralévő időben a jótállás. Lényeges momentum az is, hogy csak fogyasztói szerződésekre vonatkozik a jogszabály kiemelt védelme, vagyis gazdálkodó szervezet, egyéni vállalkozó, egyéni cég jogilag nem természetes személy, így fogyasztónak sem minősülhet így nem élhet jótállási igénnyel. A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 8:1.§ 3. pontja alapján fogyasztó a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy

Azt, hogy mely termékekre vonatkozik a kötelező jótállás a fent hivatkozott kormányrendelet melléklete határozza meg, általánosságban elmondhatjuk, hogy a tízezer forint vételárat meghaladó összegért értékesített műszaki cikkekre, gépjárművekre, bútorokra vonatkozik, a teljesség igénye nélkül pár példa: mosógép, hűtőszekrény, egészségmegőrző termékek és eszközök ezen összeg felett, gyermekgondozási cikkek, a világítástechnikai termékek, ékszerek, vagy nemes prémek, de itt az összeghatár már 50.000,- Ft. stb.

 

A jótállási határidő a fogyasztási cikk, fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a vállalkozás vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.

 A vállalkozás köteles a fogyasztási cikkel együtt a jótállási jegyet a fogyasztó rendelkezésére bocsátani olyan formában, amely a jótállási határidő végéig biztosítja a jótállási jegy tartalmának jól olvashatóságát. Kötelező jótállás esetén nincs számla bemutatási kötelezettségünk, elegendő a jótállási jeggyel érvényesíteni igényünket. Ha a jogi előírások ellenére nem kaptunk jótállási jegyet, a garanciális igény a számlával is érvényesíthető.

Mit igény érvényesíthetünk a jótállási idő alatt, ha a termék javítható, akkor annak kijavítását, ha nem javítható kicserélését, árleszállítást vagy a vételár visszafizetését.

Hova, kinek kell bejelentenünk jótállási igényünket: ahol a terméket vásároltuk, és ilyenkor a vállalkozás nem küldheti el a fogyasztót, hogy mennyen a szervizbe, a forgalmazónak kell gondoskodnia a termék megjavíttatásáról.

 

A fogyasztó választhatja azt is, ha számára ez kényelmesebb, hogy a jótállási jegyen feltüntetett szervizbe viszi el a terméket, de tapasztalatunk alapján a későbbiek során előnyösebb lehet, ha  inkább forgalmazónál jelenti be igényét.

 

Ha a gyártó a fogyasztási cikkre a fent hivatkozott kormányrendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a vásárláskor azok átszállnak a fogyasztóra. Ilyen például, ha a gyártó ráírja a termékre, hogy két év garanciát (jótállást vállal) a termékkel kapcsolatban. Ez a szerződéses (önként vállalt) jótállásnak egy bizonyos fajtája, amikor az alapvetően is kötelező egy éves jótállást követően biztosít még további plusz garanciális időszakot. Leggyakoribb személyautók esetében.

 

 A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely kormányrendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek.

 

Mi az a 3 munkanapos szabály?

Többlet garancia a 3 munkanapon belüli cserekötelezettség. A Kormányrendelet értelmében a hatálya alá tartozó termékek esetében, ha a fogyasztó a termék meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül jelzi kifogását a kereskedőnek, a vállalkozás nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket azonnal kicserélni, ha a meghibásodás természete miatt a termék rendeltetésszerű használata akadályozott. Ilyen esetben a kereskedő nem küldheti el a fogyasztót a szervizbe, hogy majd ott kijavítják és nem is javíttathatja ki, hanem ki kell cserélni a terméket. A Kúria döntése szerint, a kereskedő ilyen esetben nem választhatja az áru kijavítását, hanem köteles a hibás árut előzetes vizsgálat nélkül azonnal kicserélni. Amennyiben a vállalkozás számára gyanús a hiba eredete, és a csereigény érvényesítését követően utólag kiderül, hogy az eredeti termék nem rendeltetésszerű használat miatt hibásodott meg, akkor a vállalkozás polgári peres eljárásban érvényesíthet igényt a fogyasztóval szemben.

 

Javítás esetén - a hiba bejelentésétől kezdődően - a jótállási idő azzal az időtartammal meghosszabbodik, amely alatt az áru rendeltetésszerű használatra alkalmatlan volt.  Ha a hibás árut ki kell cserélni, illetve a munkát újra el kell végezni, a jótállás újra kezdődik.  A vásárló  nem javíthatja ki maga a hibát, mert ezzel elveszíti a jótállási jogait.

 

Milyen félrevezető tájékoztatásokkal találkoztunk békéltető testületi eljárásaink során:

Jogsértő az a tájékoztatás, hogy a rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható termékek javításának esetében a termék szállítása illetve ennek költségei a fogyasztót terheik A kormányrendelet szerint elsősorban az üzemeltetés helyén kell megjavítani e terméket. Amennyiben pedig a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazónak kell gondoskodnia.

 

Eredeti csomagolás, doboz meglétének megkövetelése igényérvényesítéskor

Találkozhatunk olyan műszaki cikket árusító üzletekkel, ahol - jogellenesen - arról tájékoztatják a fogyasztókat, hogy a műszaki termékre vonatkozóan minőségi kifogást csak az eredeti dobozban történő visszavitel esetén fogadnak. Ez nem helytálló.

 

Jótállási jegy meglétéhez kötött kifogásintézés kötelező jótállás esetén

Előfordul, hogy a jótállási jegy meglétéhez kötik a jótállási/szavatossági jogok gyakorlását a Kormányrendeletben foglalt rendelkezés ellenére, amely szerint a jótállási jegy átadásának elmulasztása nem érinti a jótállási kötelezettség érvényét. A lejjebb részletezett miniszteri rendelet szerin bizonyítottnak kell tekinteni a szerződéskötést, amennyiben a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot (számlát). Ebből adódóan, egy olyan forgalmazói kijelentés, miszerint „jótállási jegy hiányában nem érvényesíthető garancia”, jogellenes, amennyiben egyébként a vásárlás tényét kétséget kizáró módon igazolni tudja a fogyasztó (a blokk felmutatásával).

A jótállási igénye intézésének eljárási szabályait a 19/2014. (IV. 29.) NGM rendelet határozza meg, melynek ismerete nagyon fontos a vállalkozások, kereskedők részére, annak ismeretével elkerülhetjük a fogyasztóvédelmi hatóság esetleges eljárását, bírságolását.

 

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a felek megállapodása e rendelet rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára nem térhet el. A fogyasztó hátrányára eltérő szerződési kikötés helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. A vállalkozás a fogyasztó nála bejelentett szavatossági vagy jótállási igényéről jegyzőkönyvet köteles felvenni, melynek tartalmaznia kell a rendeletben részletesen meghatározottakat. Ami problémát szokott okozni, hogy nincs a hiba pontosan leírva. Tartalmaznia kell azt, hogy a fogyasztó milyen jótállási igényt kíván érvényesíteni, de azt is, hogy a kereskedő a jótállási igényt milyen módon kívánja rendezni, illetve, ha elutasítja, akkor annak indokát. Ha a vállalkozás jótállási kötelezettségének a fogyasztó által érvényesíteni kívánt jogtól eltérő módon tesz eleget, ennek indokát a jegyzőkönyvben meg kell adni. A jegyzőkönyvnek tájékoztatást kell tartalmaznia arról, hogy fogyasztói jogvita esetén a fogyasztó a megyei békéltető testület eljárását is kezdeményezheti. A jegyzőkönyv másolatát haladéktalanul, igazolható módon a fogyasztó rendelkezésére kell bocsátani és a felvett jegyzőkönyvet az annak felvételétől számított három évig köteles megőrizni, és azt az ellenőrző hatóság kérésére bemutatni. Ha a vállalkozás a fogyasztó jótállási igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról - az igény elutasítása esetén az elutasítás indokáról és a békéltető testülethez fordulás lehetőségéről is - öt munkanapon belül, igazolható módon köteles értesíteni a fogyasztót.

 

Ha a fogyasztó kijavítás iránti jótállási igényét közvetlenül a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál kívánja érvényesíteni, a javítószolgálat köteles a vállalkozást haladéktalanul értesíteni - tapasztalatunk szerint ez rendszeresen el szokott maradni - a jótállási igény bejelentéséről. A javítószolgálatnak törekednie kell arra, hogy a kijavítást legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze. Kijavításra vagy jótállási igény teljesíthetőségének vizsgálata érdekében az ingó dolgot elismervény ellenében kell átvenni, amelyen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, a dolog azonosításához szükséges adatokat, a dolog átvételének időpontját, továbbá azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított dolgot átveheti. Ezeket az adatokat a jegyzőkönyvben is lehet rögzíteni, ha készült.

 

Ha a rövid összeállítás után kérdései maradtak, szívesen adunk tanácsot, tájékoztatást akár fogyasztó, akár vállalkozásként fordul a békéltető testülethez.

 

Ügyfélfogadás Nyíregyháza, Széchenyi u. 2. szám alatt 2. emelet,

Hétfő: 8.30 – 11.30; szerda: 13.00 – 16.00; péntek: 8.30. – 10.30.

ügyfélfogadáson kívül:

e-mail: bekelteto@szabkam.hu

telefonon: hétfő – csütörtök: 9.00 – 16.00 között a: 42/420-180, 30/370-8226 telefonszámon.

 

 

Görömbeiné dr. Balmaz Katalin

békéltető testület elnöke