Cookie / Süti tájékoztató
Kedves Látogató! Tájékoztatjuk, hogy az szabkam.hu honlap felhasználói élmény fokozásának érdekében cookie-kat alkalmazunk. A honlapunk használatával ön a tájékoztatásunkat tudomásul veszi.
bővebben
Elfogadom
AA

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara javaslata az árstopos termékek kivezetéséről

2023. január 18.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az alábbi sajtóközleményt adta ki a mai napon.

 

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezte a döntéshozók felé, az érintett gazdasági szereplők sűrűsödő jelzései és a kamarában megszervezett, a szakszövetségekkel tartott tegnapi egyeztetés alapján, az élelmiszer ágazatban az árstopos termékek lehető leghamarabbi, vagy az április végi határidő lejártával történő kivezetését.

Az MKIK egyetért Nagy Márton miniszter úr véleményévél, miszerint az árstopok a hirtelen jött áremelkedést megfelelően kezelték, ezáltal számos családon segítettek, de mára betöltötték szerepüket, és immár egyre drágább a fenntartásuk.

Az élelmiszer ágazatban az árstopok egyre inkább fenntarthatatlanná váltak, tekintettel arra, hogy mára már egyre elviselhetetlenebb terhet ró az ágazatra és egyre zavaróbb a szabadpiaci működés tekintetében. Ennek egyik következménye, hogy a folyamatos termelői áremelkedések közepette az árstopos termékek értékesítése növekvő veszteségekkel párosul, egyre nagyobb lesz a szakadék a termék mostani és a lehetséges piaci ára között.

Az MKIK által azonosított vélemény a 2023. január 12-étől hatályos Korm.rendelet hatásairól:

 

A rendelet által megnövelt alapkészlet tartása is gondokat okoz az ágazatnak egyre gyakoribb eseti termékhiányokat okozva, a kétszeres mennyiségi elvárás tartósan nem kezelhető.

Az árstopok erőltetett fenntartása vezet a most már lokálisan tapasztalható áruhiányhoz, valamint a termékpályák durva torzulását is előidézte.

Jelentős veszteségeket szenved el a magyar élelmiszeripar és a mezőgazdaság is, hiszen a rendelet betartása érdekében a jó minőségű magyar élelmiszer helyett az ellátásbiztonság és a megemelt készletszint tartása érdekében importtal kényszerül a kereskedő pótolni, ráadásul a magyar terméket export piacon értékesítik.

A nagyobb készleten tartás nagyobb termelési nyomást is helyez az élelmiszergyártókra és a termelőkre is.

Egyre nagyobb a veszteséggel értékesítendő árstopos termékek aránya a kiskereskedelemben.

A jogszabály nem biztosított elegendő felkészülési időt sem a gyártóknak, sem a kereskedőknek.

Az árstop rendelet 2022. február 1. óta van érvényben, azóta kell tartani a kiskereskedelemnek a 2021. október 15-i fogyasztói árakat. Az élelmiszerek beszállítói árai ezalatt az idő alatt átlagosan összességében 40 - 50%-kal nőttek, bizonyos hatósági áras termékek esetében pedig akár 70 – 100 %-os növekedés is tapasztalható volt. Visszajelzések szerint növeli a feketegazdaságnak való kiettséget.

A hazai kiskereskedelmi vállalkozások tartalékai korlátosak, amiből a veszteséges értékesítést tovább tudnák finanszírozni, halmozott veszteségeket görgetnek maguk előtt.

A fent felsorolt tapasztalatok is jól mutatják, hogy az ágazat szereplői erőforrásaik keretein túlnyúló ideig viselték az árstopok terheit, ezért megérett a helyzet az azonnali megszűntetésre, illetve az április végi határidő lejáratával történő kivezetésre. Mindezt úgy, hogy természetesen a magyar családok élelmiszer ellátásának maximális biztosításának figyelembevételével kellene megvalósítani.